Az 1944-es budapesti haluc ellenállás és a szexuális kicsapongás az érett Kádár-kor keretei között Mi köze egymáshoz a mindenki által ismeretlen cionista embermentésnek és egy második ...
Read more ÁTTŰNŐ HATÁROK bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva Adorno híres előadásának befejező része. Minden erejét erre a részre tartogatta, nagyon ütős tételekkel! AZ ELŐADÁS ELSŐ RÉSZE ITT, A MÁSODIK ITT OLVASHATÓ. A fasiszta ...
Read more MIT JELENT A MÚLT FELDOLGOZÁSA – III. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva A következő szeletke Theodor W. Adorno Minima Moraliájából! A korszak védjegye, hogy kivétel nélkül egyetlen ember sem tudja a saját életét valamennyire is transzparens értelemben ...
Read more A TULAJDONJOG FÖNNTARTÁSA bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva Lengyel Imre Zsolt Szántó T. Gábor Kafka macskái című regényéről „Mialatt meséltem, rádöbbentem: már egy éve nyomozok.” – jegyzi meg a Kafka macskái 253. oldalán ...
Read more EGYSZEMÉLYES KISEBBSÉG bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva Olvasói levél, vitaindító a Pilpulon Jelen írás rövid bevezetés után Tamás Gáspár Miklós Már megint magyarzsidómagyar című írására válaszol, illetve az abban olvasottak vázlatos ...
Read more VAN MÁSIK! – Az identitáskérdés margójára bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva Az 1959-es Adorno-nagyelőadás folytatása: a középső, fölkészítő-értelmező rész! Az ELŐADÁS első része ITT Az objektív konstellációk között minden bizonnyal a nemzetközi politika alakulása a legszembeszökőbb, ...
Read more MIT JELENT A MÚLT FELDOLGOZÁSA – II. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva Judaisztikai sorozatunk a vallási kereteken belüli újítás lehetőségéről és az ehhez kapcsolódó vallási autoritás kérdéséről folytatódik. A rég olvasható első rész a témában Mose Leib Lilienblum egy pamfletje az újítás és a vélemények nagyobb ...
Read more „MINDEN, AMI ÚJ, TILOS” (?) – a kérdőjelet mi tesszük hozzá bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva Az első és a második rész után Kende Tamás esszéjének befejező része emitt Láthattuk, hogy az 1948-ban (egyrészről kényszerűen) egyesült ún. munkáspártok mindegyike komoly elvi fenntartásait hangoztatta a ...
Read more GETTÓBÓL GETTÓBA – a magyarországi zsidóság 1945 utáni történetéről (3. rész) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva Az utolsó rész az észt sztoriból: minden az ellenkezőjébe fordul, a csávóka lelepleződik, hogy csak a hierarchizálás fontos neki, és a hozzá közeledő zsidó nőket ugyanúgy lenézi, ...
Read more SION LÁNYA bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva A következő Adorno-szemelvény: a kísértetté vált polgárságról… A huszadik század első felének fasiszta rezsimjeiben az ósdi gazdasági forma abszurd módon stabilizálódott, és megsokszorozta azt a ...
Read more LE BOURGEOIS REVENANT bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva