„MINDEN, AMI ÚJ, TILOS” (?) – a kérdőjelet mi tesszük hozzá

„MINDEN, AMI ÚJ, TILOS” (?) – a kérdőjelet mi tesszük hozzá

- in Kiemelt, Komoly, Napi judaisztika
1891
IFightDragons

 Judaisztikai sorozatunk a vallási kereteken belüli újítás lehetőségéről és az ehhez kapcsolódó vallási autoritás kérdéséről folytatódik.

A rég olvasható első rész a témában Mose Leib Lilienblum egy pamfletje az újítás és a vélemények nagyobb szabadsága, a vita fontossága mellett hoz érveket. A nagy klasszikus, minden újítást ellenző Moses Szofer (Chatam Szofer) sokat hivatkozott szövege pedig itt következik. Kommentárt is fűzünk mindkét szöveghez hamarost, sőt, reméljük vita is keveredik a kérdések kapcsán, melyek most is relevánsak. Olvassátok!

Moses Szofer (Chatam Szofer) responzuma, Orach Cháim 1:28

Ebben az 1830-ban íródott responzumban fejti ki Szofer a legegyértelműbben, hogy mi az ortodox – hamarosan „ultraortodox” válasz a haszkalára és a reformokra: „Minden, ami új, a Tóra alapján tiltva van.” Szofer nyíltan leegyszerűsíti a Misna Orla 3:9 szavait, és ezáltal új jelentést ad neki. A misnai szövegben egyszerűen arra utalnak, hogy a Tóra tiltja az új gabona fogyasztását a szükséges áldozat bemutatása előtt (ld. 3Móz. 23:9-14). Az a szó, hogy „minden”, amely az eredetiben minden helyet jelöl, azt feltételezi Szofer értelmezésében, hogy „minden körülmények között”. (kiemelések tőlünk)

 

Ön a régi zsinagóga ügyében ír, amelyet a szent közösség tagjai leromboltak, egy újabb, nagyobb épületet emelve, hogy dicsérjék Isten házát. A bimát, amely a Tóraolvasásra való, a zsinagóga első részébe szeretnék helyezni, a Tóraszekrény közelébe, ahelyett, hogy középre kerülne, ahol mindig is állt. Azt mondják, így esztétikusabb lenne, a zsinagógában pedig nagyobb tér keletkezne, mintha a bima [továbbra is] a [belső tér] középen állna. Az ön kérdése az, hogy elfogadható-e ez a változtatás, avagy sem.

Válasz: Ön helyesen azt írja, hogy Maimonidész (Misne Tóra, Hilkhot Tfila 11:3) kifejezetten szabályozza, hogy a bimának a zsinagóga közepén kell állnia, hogy mindenki egyformán [jól] hallhassa [a tóraolvasást], és ugyanez szerepel a Tur-ban is (Orah Chájim 150)…

 

[Így hát] „bárki, aki újítást akar, hátrányban van.” Igaz, hogy [Joszef Káró és műve,] a Keszef Misna védelmébe veszi azokat, akik [szefárd] földön a zsinagóga elejébe építik a bimát.

Magyarázata szerint [a középre helyezés szabálya] csak a régi időkre vonatkozik, amikor olyan sokan voltak, hogy csak a terem közepéről lehetett hallani a felolvasó hangját. Kis közösségekben azonban, ahol kevesen vannak, hallható [a felolvasás] akkor is, ha a bima elől van. Annak alátámasztására, hogy a bima középen legyen, a következőt javaslom: mivel a bimát az oltár [zsinagógai] megfelelőjének tekintjük, és a belső oltár a Szentélyben a Frigyláda előtt az Épület középső részén helyezkedett el, pontosan a lámpa és az asztal között… a bima helye is pontosan a zsinagóga közepén van, hogy lehetőleg minél jobban a Szentély elhelyezkedésére emlékeztessen minket. Így napjaink kis templomaiban sincs helye a változtatásnak!

 

A Keszef Misnában leírt érv, amely a [szefárd] közösségek [gyakorlata] nem vonatkozik ránk, ugyanis elődeink, akik ezt a zsinagógát építették, középen helyezték el a bimát, holott, hogy számukra is az volt a legmegfelelőbb, hogy mindenki hallja a felolvasást. Hála Istennek a közösség lélekszáma nem csökkent; épp ellenkezőleg, nőtt. Épp ezért még ha [a zsinagóga] úgy épült volna is meg [hogy a bima elöl van], mert kevesen voltak, ma feltétlenül középre kellene azt helyezni. Akárhogy is, Isten tiltja az eltérést attól [az eljárástól], amit [hagyományosan] alkalmaztak. Mi több, számomra úgy tűnik, hogy még a Keszef Misna érve azon [más] közösségekkel kapcsolatban is csak akkor állja meg a helyét, ha olyan helyen épül új zsinagóga, ahol korábban még soha nem volt! Ám mivel most a régi helyére építenek egy újat, nem szabad eltérni a szokásostól. Még ha „hozzá lehet építeni [Jeruzsálem] városához és a Szentély udvarához is [Misna Szanhedrin 1:5], és ennek következményeként meg is változnak a dolgok, egyúttal az irányok, úgy mint észak és dél nem fognak megváltozni, és így elmozdítani a bimát középről sincs értelme. Még ha az épület arányait tekintve a közép máshová is kerül, mint a régi zsinagógában, az új zsinagógának is érdemére válik, hogy középen található a bima. Az alapelv az, hogy „bármi, ami új, a Tórában mindenhol tiltva van.” Ön [válaszom ismeretében] minden bizonnyal erőteljesen tiltakozni fog [ez ellen a változtatás ellen], és megfelelően fogja elhelyezni a Tóraolvasó állványt, mindenki megelégedésére.

 

A szöveget fordította: Kovács Bence.

Forrás: Waltzer, Michael, Lorberbaum, Menachem, Zohar, Noam J., The Jewish Political Tradition, vol. I: Authority

Facebook Comments