Impresszum

Impresszum

Sturovics Andrea: judaisztika, hagyomány, héber nyelv
Gyöngyösi Csilla Nelli: arabisztika, hagyomány, arab nyelv
Muráth Péter: olvasószerkesztő
Munkatársak: Borbás Richárd, Farkas Clara, Hilbert Anette, Németh Zoltán, Sas Andrea, és mások.
PIlpul.net
Pilpul.net

Szerzőink


Hebraista. Egyetemi tanulmányok: hebraisztika, PPKE BTK (diploma, 2003), Rothberg International School, Hebrew University of Jerusalem (egyéves program, 2002–2003), visiting student (2003–2005) ELTE BTK, PhD-tanulmányok (2009–). Munka: Marom Budapest, Sirály (2006–2009), Pilpul.net szerk. (2006–2009, 2014–2016). Érdeklődés: rabbinikus irodalom, modern zsidó jog.
Szerkesztők: Sturovics Andi, Gyöngyösi Csilla. Munkatársak: Bartók György, , Hilbert Anette, Hoványi Márton, Muráth Péter, Németh Zoltán, Varga Bennó, és sokan mások
Történész
Sok mondanivalóm van magamról. Ezeket másutt már többnyire elmondtam. Történész vagyok és anarchista, ebben a sorrendben. Ez némileg a korral jár: régebben a sorrend fordított volt. A történelemben mindig a lázadás érdekelt, a keretek feszegetése; anarchistaként pedig igyekeztem lázadni és feszegetni a kereteket. A keretek persze a helyükön maradtak, így ma van miről írnom. Hét macskám van, és egy kutyám. Két lányom. Többnyire tradicionális bluest hallgatok, Bartókot és Kurt Weillt. Szeretem a régi horrorfilmeket. Veszekedni szoktam a rádióval. Negyvenöt vagyok, szolipszista kommunista.
vándor szofista
A Pilpul 2014-es Auschwitz és a hétköznapok alrovatában A felvilágosodás dialektikája szerzője, Adorno (1903–1969) Minima Moraliájából közlünk szemelvényeket. A fordító, Mesés Péter filozófus, az Ex Symposion szerkesztője. A sorozatot Thury Lili kollázsaival illusztráljuk. Megjelenik nálunk Mit jelent a múlt feldolgozása című előadása Török Tamás fordításában is. A bevezetőt írta és némelyik szöveget ellenőrizte Teller Katalin.
Zeneszerző, cikkszerző, rádiós, városi gerilla.
Bendl Vera 1980-ban született, filozófiát és hebraisztikát tanult. Évekig élt Izraelben, novelláit a 2000 folyóiratban publikálta. Jelenleg a Cafeblog szerkesztője. A Pilpul régi szerzője, a Bánkitó Fesztivál Pilpul-rendezvényein is találkozhattunk vele.
Társadalomtudományi szakokon végzett, a hvg.hu és a We Love Budapest újságírója.
1983-ban született, az Ex Symposion felelős szerkesztője, a Klubrádió Belső közlés című műsorának szerkesztője, a Pilpul rovatvezetője, a Szombat külső munkatársa; korábban Kornis Mihály és Mircea Cărtărescu kötetét is szerkesztette. Több nyelvből fordított, többek között Adam Michniket, Paul Krugmant, Etgar Keretet, Philip Rothot, Zbigniew Herbertet, Bruno Bettelheimet, Allen Ginsberget, Hannah Arendtet vagy egy Kertész Imréről szóló tanulmányt. A szociológia szak elvégzése közben kutatásokban is részt vett, és a Ferencvárosi Önkormányzat Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottságának tagja volt. 2009-ben saját kötete jelent meg.
Londonban élő és tanító szociálpszichológus, 1980-ban született. Korábban a Pilpul alapító szerkesztője.
Doktorandusz, ELTE BTK Esztétika Doktori Program.
Az ELTE Nemzetközi Tanulmányok és Filmelmélet, -tudomány szakokon végzett. A DocuArt moziban tartott Romakép Műhely filmklub moderátora és programszervezője 2011 és 2013 között. Jelenleg a filmiparban dolgozik. Elsődleges érdeklődési körei a filmművészet-, az interkulturalizmus- és a kisebbségi identitással kapcsolatos kérdések.
Képes Gábor (1980-) író, muzeológus.
Sok helyről összegyűlt, színes hátterű magyar zsidó családba születtem, és emiatt máig fontos nekem a nyitottság a kulturális különbségekre, szívügyem a vallásközi párbeszéd, az interdiszciplináris gondolkodásmód. Okleveles villamosmérnök vagyok (BME-re mentem először az érettségi után), akusztikusként még a Művészetek Palotáját is ellenőriztem hangminőség szempontjából. Kelemen Katalin rabbi hatására kezdtem el a zsidó hagyománnyal komolyabban foglalkozni, szerintem ő hozta be a Soá után először a modern zsidó gondolkodásmódot Magyarországra. Ez az élmény olyannyira hatott rám, hogy végül ugyanaz a rabbi avatott engem, mint őt: Sheila Shulman feminista géniusz, aki a rabbinikus irodalom egyik leghatásosabb újraértelmezője. Közben egy kibucban és Jeruzsálemben is éltem, ahol a Pardes Institute of Jewish Studies-ban felnyíltak a szemeim a hagyományos szövegértelmezésre. Mégis a Leo Baeck College-ban kötöttem ki, ami a Soá előtti berlini Wissenschaft rabbiképző egyik utódszervezete – a zsidó tudomány szellemisége is uralt minket a tanulmányaink alatt. Mellette ott volt a King’s College London - Jewish Studies Masters képzése, ahol keresztény teológus hallgatókkal együtt elemeztük Dávid király történeteit, a feminista zsidó irodalmat, a Talmud halacháját és aggadáját a nők életéről, és még sok minden más rejtélyes szöveget. Aztán másfél évet dolgoztam frankofón, szefárd közösségekben: Toulouse-ban, Franciaországban, és Genfben (ami persze Svájcban van, de nagyon francia város). Sokat köszönhetek a feleségemnek, Bartha Anitának, hogy kitartottunk egymás mellett ilyen viharos időkben. Persze az algír-marokkói zsidó konyha is sokat segített nekünk, azóta is a szenvedélyünk. Most Pesten dolgozom, az Életfában (Éc Chájim), hogy új oktatási módszerekkel, a gyerekek szemszögéből építsünk fel egy Talmud Tóra, és más oktatási gondolkodásmódok köré épülő közösséget. Azt szeretném, hogy írásaimban, és a közösségemben a világi tudomány és a vallási hagyomány randevúzzon egymással. A végső célom a házasságuk, válás nélkül, az örökkévalóságig.
Oktató, filmes író.
Hannah Arendt (1906–1975) a huszadik század legmeghatározóbb politikai filozófusa.                                                                                                                                               „Thinking and working are two different activities which never quite coincide; the thinker who wants the world to know the 'content' of his thoughts must first of all stop thinking and remember his thoughts.”
A beszélgetés a Klubrádió zenés irodalmi műsorában hangzott el. A budapesti 92.9-es frekvencián hétfőnként este 8 órakor jelentkező adás többször foglalkozott Auschwitz s az irodalmi emlékezés viszonyával. A Gáli Józsefről szóló interjút Marton Éva, a Szerb Jánosra emlékező beszélgetést Vári György vezette. Az adások szerkesztője Pályi Márk.
Lauri Pilter észt író, műfordító és irodalomtudós 1971-ben született Tallinnban, 2005-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Elsőkönyvesek Fesztiváljának vendége volt, még akkor került látókörünkbe a regénye. A mű nagyrészt önéletrajzi elemeket dolgoz föl, a szerző azonban, főhőséhez hasonlóan, bár megtanult írni, a beidegződéseitől nem igazán szabadult. Így az Auschwitz és a hétköznapok alrovatban a fojtott agresszió és a mintakövetési késztetés együttesét irodalmi értéke mellett elsősorban jelenségismereti szempontból bocsátjuk az olvasó elé. A fordító Észtországban végzett urbanista, többek között a „Hosszúlépés! Járunk?” túravezetője, versei és észt versfordítása korábban az Ex Symposion folyóiratban jelentek meg.
Elég régóta világhírű izraeli író, 1967-ben született. A Pilpulon több novellát is közöltünk tőle 2008 és 2009 között. Számos kötete közül magyarul eddig csak egy jelent meg, Medúzák című filmjét azonban Magyarországon is bemutatták.
Hebraista, judaista; szakterülete a középkori rabbinikus irodalom. Jelenleg judaistaként posztdoktori tudományos munkatárs a Berlini Humboldt Egyetemen, az ERC FOUNDMED programban. Tanulmányok: 2002 ELTE hebraisztika szak MA; 2003-tól: ELTE hebraisztika PhD; 2004 Freie Universität Berlin, Institut für Judaistik; 2005 Tel Aviv University, History of the Jewish People, Middle Ages; 2005-2010 Hebrew University of Jerusalem, Department of Talmud; 2013 PhD fokozat az ELTE Hebraisztika-Judaisztika programján. Munka: 2005-2010 Jeruzsálem, Friedberg Geniza Projekt, tudományos kutató; Mandel Institute of Jewish Studies, tudományos asszisztens, középkori zsidó kéziratkutatás; 2013-tól judaista, Berlin.
1950-ben, Buenos Airesben született New York-i pszichoanalitikus és író, Žižeket pedig nem kell bemutatni. Az interjú eredetileg a Lusitania folyóirat 1994. őszi számában jelent meg. A fordítóról: nagyon régen született Siklóson, viszonylag régen Pécsett tanult, túl rég ott is él. Indokolatlanul népszerű, ám nem eleget foglalkoztatott író, költő, kritikus és műfordító. Angolul és magyarul egyaránt jól és sokat beszél, ha akar: olvas, ha kérik: ír. Innen oda és onnan ide is szívesen, gyorsan és jutányosan fordít. Megbízható: bármikor, bármivel.
"Pápai, ha te lerajzolsz, én leírlak!-- Sajnálom, én karikaturista vagyok, te meg karikatúra."|||Túl vagyok egy raklap kiállításon, könyvön, sajtóterméken, blogon, Pulitzer- és Brenner-emlékdíjon, Sajtópáholyon, rabosításon. Nem vagyok már kisdobos, úttörő, kiszes, fiatalművész, Alap- és MÚOSz-tag stb. |||Leltár: Egy szárny, két kerék, három feleség, négy gyerek. Tizenkét csontom tört.Minden nap rajzolok. Lehet osztani, szorozni.
Művészettörténész, az ELTE Film-, Média- és Kultúraelméleti Doktori Programjának hallgatója. Témája: Önarcképek álarcokból. A rejtőzködés és a traumafeldolgozás formái, elsősorban Ország Lili, Anna Margit és Schaár Erzsébet életművében.
Budapesten született 1986-ban. Irodalmárként az MTA BTK ITI tudományos segédmunkatársa, teológus hallgatóként 2015-ben végez a PPKE HTK-n. Kutatási területe: 20. századi magyar próza, irodalomelmélet és teológia határterületei, katolikus dogmatika.
1991-ben született. Színházi dramaturg, a Dinamo Budapest csoport tagja.
Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlógimnáziumának angol és magyar vezetőtanára, ahol egyetemista kora óta tanít, önképzőkört vezetett, irodalmi kávéházat szervezett, nyarai is az iskolával teltek. A Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja, amelynek internetes oldala ezt idézi tőle: „Nemcsak az irodalom érdekel bennünket. Az irodalmon át a magunk megismerése és azok a tapasztalatok foglaloztatnak bennünket, amelyekre másképp lehetetlen volna szert tennünk. (...) A művek, az irodalmi szövegek olvasása olyan kérdésekre irányíthatja, s gyakran irányítja is rá a figyelmünket, amelyek mellett másként elmennénk.”
Lengyel zsidó történész és irodalmár (1947–2009), a varsói Zsidó Történeti Intézet tudományos munkatársa volt. A beszélgetéskötet részletét Pályi Márk fordította.
Rádiós újságíró, jelenleg az Euronews munkatársa. Érkezési oldal című első kötete két éve jelent meg a Magvetőnél. A regényben újszerűen igyekszik átjárást létrehozni a szöveg és a mindennapi élet, valamint Auschwitz és a mai hétköznapok között.
Az ELTE filozófia és összehasonlító irodalomtudomány, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem színháztudományi szakán végzett, esztétikából doktorált. Az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének habilitált docense.
Sokáig a Hasomer Hacair és a szarvasi tábor madrichája volt, a hvg.hu és a Magyar Narancs szerzője, a Fidelio, az Origo és a Vs.hu volt munkatársa.
egyetemi docens az olomouci Palacky Egyetem judaisztikai tanszékén. Fontosabb publikációi: „Berechiah ben Naṭronai ha-Naqdan’s Dodi ve-Neḵdi and the Transfer of Scientific Knowledge from Latin to Hebrew in the Twelfth Century,” Aleph 14.2 (2014): 9-75, „Thomas Aquinas’s Summa Theologiae in Hebrew: A New Finding,” in Resianne Fontaine and Gad Freudenthal, (eds.) Latin-into-Hebrew: Texts and Studies: Volume One: Studies (Leiden: Brill, 2013), 275-294, „The first instant of creation : Jedaiah ha-Penini, Durandus of Saint Pourçain and the Ibn Ezra supercommentary «Avvat Nefesh»” Recherches de Théologie et Philosophie médiévales 77,1 (2010) 83-124, „The emergence of philosophy in Ashkenazic contexts : the case of Czech lands in the early fifteenth century,” Jahrbuch des Simon-Dubnow-Instituts 8 (2009) 213-243, “Ibn Ezra, a Maimonidean Authority: The Evidence of the Early Ibn Ezra Supercommentaries,” in James T. Robinson (szerk.), The Cultures of Maimonideanism. (Leiden: Brill, 2009), 89-131.
Író, műfordító, dramaturg, 1976-ban született. Legutóbbi novelláskötete A test hangjai címmel jelent meg, és nemrégiben fordította le Giambattista Basile Pentameron című nápolyi mesegyűjteményét.
Lengyel és magyar irodalmat tanult, a poznańi Adam Mickiewicz Egyetem finnugrisztikai tanszékének bölcsészettudományi doktora. A Soá magyar irodalmával foglalkozik. Tanulmányait, értekezéseit irodalmi folyóiratokban és antológiákban közölte; többek között Heller Ágnes, Földényi F. László, Esterházy Péter, Kornis Mihály, Dragomán György és Faragó Kornélia műveit fordította eddig lengyelre. Az itt olvasható szemelvény részlet a Kertész Imre Soá-ábrázolásáról szóló, a Lengyel Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Kutatóintézetének kiadásában 2014-ben megjelent monográfiájából. A részletet Pályi Márk fordította.
Művészettörténész, fodrász. Jelenleg Varsóban él, szerelmi témájú képregényeket rajzol.
"?מי יודע מה עובר לאנשים בראש"
1986-ban született Makón. Az ELTE magyar irodalom szakán végzett és PhD-zett. Az első Bodor Béla-díjas, korosztálya vezető irodalomkritikusa. A Holmi és a Magyar Narancs rendszeres szerzője, kötete Beszélgetés fákkal címmel 2012-ben jelent meg.
Filozófus, 1948-ban született.
Fordította: Bálint Anna. Bevezető: Sturovics Andi. Kommentek: Patkós Balázs. Photoshop: Sas Andrea. Technikai utómunka és olvasószerkesztő: Pályi Márk
A Harvard University Jewish Studies szakának doktorandusza, kutatási területe a fegyveres zsidó önvédelem a pogromok ellen a cári Oroszországban, az orosz polgárháborúban és a mandátumi Palesztinában. Az Oxford University-n szerzett mesterfokozatú diplomát Jewish Studies-ból, korábban az ELTE orosz, hebraisztika és arab szakának hallgatója volt. Szabadidejében az Átlátszsó Oktatás és a Kettős Mérce bloggere.
Szénási Zoltán (1975, Jászberény). Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, az Új Forrás és az Irodalomismeret című folyóiratok felelős szerkesztője. Eddig három saját könyve jelent meg: A szavak sokféleségétől a Szó egységéig: Tanulmányok a 20. századi magyar katolikus irodalom témaköréből (Argumentum Kiadó, 2011); Párhuzamosok a végtelenben: Tanulmányok, esszék, kritikák (Új Forrás Kiadó; 2012); Vasadi Péter (Balassi Kiadó, 2014).
Lengyel drámaíró, 1964-ben született. Politikatudományt és gender studies-t is tanult. Számos drámája közül ez hozta el eddig számára a legnagyobb sikert: Lengyelországban több színházban előadták, különböző nyelvekre lefordították, fesztiválokon szerepelt, felolvasószínházi formában pedig New Yorkban is bemutatták
Szövegíró, aki kulturális újságíróként kezdte pályáját. Az ELTE Filmesztétikán végzett, jelenleg pedig szabadúszó marketing menedzserként dolgozik Budapesten.
igazságharcos, több emberi jogi szervezettel dolgozott Izraelben és a palesztin területeken egyaránt, jelenleg a Tel Aviv Egyetem Közel-Kelet tanulmányok szakos hallgatója
Német és orosz szakon végzett, és német irodalomtudományi témában védte meg a disszertációját az ELTE-n, jelenleg az ELTE Esztétika Tanszékének adjunktusa. Legújabb fordítása (Th. W. Adorno: Esztétikai elmélet) az Atlantisz Kiadó gondozásában jelenik meg.
A huszadik század legelismertebb amerikai költője (1926–1997), a beatnemzedék vezéralakja.
1990-ben született, urbanista, dizájntörténész. A Hosszúlépés! Járunk? túravezetője.
Az interjút Tomás Abraham, a Buenos Aires-i Egyetem Pszichológiai Karának professzora, Alejandro Rússovich és Enrique Martí docensek, valamint hallgatóik készítették 1984-ben. A fordítás alapja a New York-i Habitus magazin 3. (Argentína-)száma (2008). A Pilpulon korábban megjelentettük Borges „Én, a zsidó” című „pamfletjét”, valamint Gustavo Perednik argentin születésű izraeli filozófus erre adott reflexióját. A címlapképen Beti Alonso argentin festő portréképe látható.
Festőművész. A szövegek és a cím Pályi Sándor Márk 2001 és 2004 közötti írásaiból származnak, közülük több már korábban megjelent, néhány pedig változtatott, összekevert formában került most közlésre. Az itt látható festmények fele más képeivel együtt hamarosan az Ex Symposion idei utolsó, Kézirat-számában is megjelenik. Munkái a http://fischerjudit.blogspot.com honlapon is megtekinthetőek.
36 éves, szociológus, kutatási igazgató, online kutatási szakértő. 2007 óta a MédiaQ Piackutató Kft. tulajdonosa és vezetője.

Leave a Reply