Szovjet zsidó gengszterfilm a NEP-korszakból
Iszaak Babel saját odesszai történetei alapján maga írta a Benya Krik című film forgatókönyvet Vlagyimir Vilner filmjéhez. Az 1926-os, fekete-fehér, orosz feliratos némafilmet 1927 eleji kijevi bemutatóját követően az illetékes ukrán párthivatalnok azonnal betiltotta. Nem tudni, hogy ennek a betiltásnak köszönhető-e, de a fennmaradt kópia kiváló minőségű, a restaurálás után igazi élményt nyújt. Az odesszai zsidó alvilág, és annak legendás figurái adták Babel novelláinak, és az abból készült filmnek az alapját. A NEP-korszakban még élő volt annak az odesszai zsidó gengsztervilágnak az emlékezete, amelyet a bolsevikok a csekával felszámoltak a forradalmat s a polgárháborút követően. A posztszovjet orosz filmben ismét divatossá váltak Babel hőseinek a világa. Óriási sikerrel ment Oroszországban többször is a Miska Japoncsik legendás alakja köré felépített „Hol volt, hol nem volt Odesszában” című nagy költségvetésű, és látványos televíziós akciósorozat. Ugyanezen a címen sikerrel fut a tévésorozatban is hallható, gengszterromantikával teli odesszai dalokból álló musical. A posztszovjet világ gengszterromantikája, ahogy az újorosz gengsztervállalkozók világa sokban hasonlít a polgárháború, majd a NEP korszak zűrzavaros világához.
Babel hőse Miska Japoncsik alteregója a címszereplő Benya Krik, a király és bandája, valamint az orosz-szovjet történelem. Zsidó gyilkosok, zsarolók, rablók, áldozatok, korrupt cári hivatalnokok, rendőrtisztek, fehér ellenforradalmárok, vörös forradalmárok tragikomikus kavalkádja a Vilner film. A nem kis mértékben épp Iszaak Babel által megteremtett Odessza-mítosz egyszerre helyes, és közhelyes hősei a filmkockákon is leképezik az Odessza-mítosz közhelyeit, miközben Szobkov komisszár, és segítője, Kocsetkov képében megjelenik az új, az övéket felszámoló világ: a szovjethatalom. Ők szervezik be az odesszai zsidó gengsztereket, forradalmi alakulattá szervezve a volt szervezett bűnözőket. Ezt a sajátos átnevelést, átalakítást szimbolizálja a film azon jelenete, amelyben az egykori gengszterek ötágú csillagot tetováltatnak a bőrükre.
A némafilmek erős gesztikulációja, mimikája Vilner filmjében karikatúra-szerű alakokká állnak össze. Így a zsidó figurák nagyon karikatúra-zsidók lettek. Bájosan közhelyesek, ha tetszik. Nagyon találó Babel életművének legkiválóbb hazai ismerőjének, Hetényi Zsuzsának a megállapítása, hogy Babel odesszai gengszterei Rejtő Jenő-i figurák. A film ugyanakkor a korai szovjet filmművészet terméke is, így helyenként kifejezetten modernnek hat képileg, ahogy Rejtő regényei is modernek ma is. A lakodalmi bacchanália és a gyújtogatás-tűzvész képeinek összekomponálása kifejezetten zseniális a Vilner-Babel filmben. Az azt lezáró ágyjelenet pedig egyenesen fenomenális a maga leplezetlen karikatúra jellegével.
A film legvégén az anarchista-forradalmárokká átvedlett gengsztereket ugyan elérte a forradalmi törvényesség képében járó tragédia, de egyértelmű – a forradalom anarchista vonásainak (a rablott holmi rablásának például) hosszú ábrázolásából is -, hogy a filmkészítők inkább szimpatizáltak a karikatúra-jellegűen ábrázolt volt gengszterekkel, akiknek – az őket kivégző egyenruhás, egyen arcú vöröskatonákkal szemben – mind-mind karakteres emberi arca volt.
Igaz ez annak ellenére, hogy a záró snittben Szobkov komisszár jelenti parancsnokának a történteket, aki a film vörös farkaként annyit üzen az odesszai gengszterekkel leszámolóknak, hogy „folytassák, elvtársak!” Az elvtársak pedig folytatták.
Benya Krik. szovjet-ukrán film.
Rendező: Vlagyimir Vilner; forgatókönyv: Iszaak Babel; operatőr: A. Kaljuzsnij;
Főbb szereplők: Matvej Ljarov (Mendel Krik); Jurij Sumszkij (Benya Krik); Szergej Minyin (Szobkov komisszár); A. Goricseva (Dvorja); O. Maratti (Froim Gracs); G. Asztafjev (Abdullah); A. Szasin (Szavelij Bucisz); stb.
Facebook Comments