A DOKUMENTUMFILM MINT SCIENCE-FICTION

A DOKUMENTUMFILM MINT SCIENCE-FICTION

- in Kiemelt, Könnyű, Zsidó filmek
684

 

A Goskind testvérek filmjei Vilna és Varsó zsidó közösségéről a háború előtti pillanatokban

Jichak Goskind és Shaul Goskind filmjei (1939, fekete-fehér, angol nyelvű)

1938-39-ben a varsói központú Sektor Films cég hat rövidfilmet forgatott Lengyelország nagyvárosi zsidó közösségeiről. Białystok, Krakkó, Lvov (Lwów), Vilna, Łódź és Varsó voltak a Goskind testvérek (Jichak és Shaul) forgatási helyszínei. A Łódź-i kivételével az összes film fennmaradt. Most a varsói, és a vilnai filmeket mutatjuk be, mint a lengyelországi zsidóság két központi helyének a híradását.

A rövidfilmek a két nagyváros hatalmas zsidó közösségeit mutatják be, egyszerre madártávlatból, és közeli képekben. Mindkettő film a város központjaival, ikonikus épületeivel kezdi meséjét, hogy a nevezetes zsidó intézményektől eljusson az emberekig. A Goskind-Gross féle 1947-es filmben felbukkanó romok helyén épületek, intézmények állnak még ezeken az 1939-es filmkockákon. Az utcákat és az intézményeket nagyon is élő zsidók tömegei töltik meg. Fontosnak tartja a film a varsói Zamenhof utcát mint látványelemet, de hasonlóan fontosnak tartották Lazar Zamenhof működésének felemlítését is. A film a zsidó lét intézményeinek felmutatása mellett nem hallgatja el a független Lengyelországban a zsidókat korlátozó törvényeket, szabályokat. Varsóban bemutat egy rendőri razziát, ami az engedély nélkül árusító zsidó utcai árusokat sújtja. A film alapvetően a szegény árusokkal érez együtt. Vilnában, az egyetem bemutatása kapcsán említi az állami zsidóellenes felsőoktatási korlátozásokat. A varsói képekről ismert nagyvárosi zsidó szegénység itt még hangsúlyosabbá válik. A vilnai zsidóknak tulajdonítják Goskindék azt a mondást, hogy a szegénység nem szégyen, de nem túl kellemes állapot. Miközben bankárokat, orvosokat is megemlítenek Goskindék (mert ők is jiddisül beszélnek), de a kamerájuk inkább az utcák szegény zsidó tömegeit rögzíti. A vallásos élet helyei, intézménye (mint például a legendás vilnai YIVO) mellett megjelennek a világi, a politikai élet intézményei, mint például a színes – és politikailag is sokszínű – sajtó. És megemlítik Goskindék Varsóban a zsidó politika intézményei között, a vallásos pártok, a cionisták, a BUND után az illegális kommunista pártot is, mint a lengyelországi zsidóság fontos tájékozódási pontját, lehetséges politikai helyét…

Vilnában hangsúlyosabb a vallás bemutatása (YIVO, jeshiva, stb.), hosszabban mesélnek Goskindék a vilnai gáonról, ám a film befejező része az ortodoxiát odahagyó fiatal, erős, világi cionistáké, akik közül – és ezt elmeséli a film is – sokan Palesztinában keresik majd álmaik megvalósulását.

Nem ítélkeznek Goskindék a jelenről, nem sejtetik a jövőt. Sem nem pesszimisták, sem nem optimisták a filmkészítők tárgyukat illetően. Azt mutatják be és fel, amit kamerájuk a két jelentős zsidó közösséggel bíró városban rögzítettek. Nincsenek a filmeken beállított jelenetek. Egy-egy napot rögzítettek a két városban 1939-ben. Ami a filmekben megrázó, felkavaró, az az, amit még nem tudhattak a készítők, de amit a mai néző pontosan tud: a háború előtti pillanatokban rögzített realista pillanatfelvétel ma már science fiction-nek számít.

Facebook Comments