Hayim David Halevi: A HALAKHIKUS MEGÚJULÁS IGÉNYE

Hayim David Halevi: A HALAKHIKUS MEGÚJULÁS IGÉNYE

- in Kiemelt, Komoly, Napi judaisztika
1037
chaim-david-halevi

A törvények változatlasága és változtathatósága kapcsán. Halljuk Hayim David Halevi álláspontját!

 

A halakha (zsidó jog) fejlődését az askenáz közösségekben az elmúlt kétszáz évben a haszkala és a reform közötti kulturális vita uralta. A szefárd halakhisták azonban nem vettek ebben részt, és a jogi megújulás kérdése számukra mentes mind a tradícionalista, mind a reform iránytól. Halevi, aki Tel Aviv szefárd főrabbija volt (1951-73), úgy érvel, hogy a megújulás a halakha valódi élete.

 

Egyetértek az Ön levelével, amelyet válaszul írt az esszémre… ebben azt a végkövetkeztetést vontam le, hogy „nyilvánvaló igény van arra, hogy megoldást találjunk a források szellemében, teljes hűséggel viszonyulva irántuk és halakhikus újításokat vezessünk be.” Ön elcsodálkozik: vajon jogunkban áll akár csak egy hajszálnyit is eltávolodni a halakhától, ahogy az le van írva és ahogy kaptuk? Mit jelent a halakhikus döntések „megújítása”, hiszen ha tökéletesen megfelelnek a Sulchán Árukhnak, akkor nincs bennük újítás, ha viszont nem, mi milyen jogon… stb.”

 

Ez mind tökéletesen igaz, mint ahogy Ön is leírja, hogy egy hajszálnyit sem távolodhatunk el a halakhától. Én azonban ezzel nem értek egyet… A halakha szellemének megújulása, ahogy íródott és ahogy kaptuk, és a felé mutatott teljes hűség eltérést eredményez – még ha ezek az újítások egy adott pillanatban meg is változtatják az írott törvényt.

 

Az írott halakha a h.l.kh. [menni] gyökből származik. Olyasmit jelöl, ami a kezdettől a végig tart, vagyis mindazt, amit Izrael kapott a Szinájon, egészen napjainkig.

 

Meg kell kérdezni magunktól: mivel teljesen nyilvánvaló, hogy semmilyen törvény vagy rendelkezés nem maradhat érvényben sokáig, mivel az életkörülmények is változnak, az a törvény, ami jó volt a maga idejében már érvényét veszti egy vagy több generáció múlva, és korrekcióra [tikkun], vagy változtatásra szorul. Hogyan lehetséges akkor, hogy a szent Tóra csakis igazságos törvényeket és rendelkezéseket adott nekünk több ezer évvel ezelőtt, és mind a mai napig betartjuk őket, egészen az utolsó generációig? Hogyan történhetett, hogy ugyanazok a törvények jók voltak a maguk idejében, és egészen napjainkig megállják a helyüket? Természetesen a Tórát Istentől kaptuk, aki a legutolsó generációt is látja; ugyanakkor a mi feladatunk megérteni, hogy ez hogyan is működik.

 

És most ez [a folytonosság] csak azért volt lehetséges, mivel Izrael bölcsei felhatalmazást kaptak rá minden generációban, hogy halakhikus újításokat vezessenek be az idő és a körülmények változásával összhangban. Csak így volt lehetséges, hogy a Tóra Izraelben fennmaradhasson.

 

Akkor viszont mit értettek a rabbik azon, amikor azt mondták: „Ebből azt tanuljuk meg, hogy az Örökkévaló felfedte Mózesnek mindazt, ami a Tórában van, és minden részletet, amit a tekercsek leírnak, és ilyenformán a tekercsek folyamatosan megújulnak” (BT Megilla 19b; JT Peah 17a)? Valójában ez nem szó szerint jelenti azt, hogy Ő megtanította [Mózest] mindarra a Tórára, ami majd megújul [a Szináj-generációtól számítva] az utolsó generációig azért, hogy megtaníthassa azt Izraelnek. Ha így lenne, akkor mi maradna a megújulásnak? Inkább, mint azt a Toszafot Yom Tov szerzője [Yom Tov Lipmann Heller rabbi] írja le (a Misnát bevezető kommentárjában) [miszerint Isten mindössze csak felfedte Mózesnek ezt a hatalmas tudást, de nem adta oda neki azért, hogy megtanítsa Izraelnek.]. Most értsük meg, vajon mi okból tárt fel Isten mindent Mózesnek, amit később egy (a hagyományban) jártas diák megújítana, látván, hogy Mózesnek nem volt feladata Izraelt tanítani?

Feltételezhetjük, hogy Mózes ezt jelentette Izraelnek (mármint, hogy egy jártas diák újításáról ő már tudott), mivel másképp a tény tudása nem juthatott volna el hozzánk. Ez azért történt, hogy Izrael jogot kaphasson arra, hogy minden generáció megújíthassa a halakhát, és az innováció része a halakhának, amit Mózes, a Mesterünk kapott.

 

Bárki, aki úgy gondolja, hogy a halakha megfagyott, és hogy nem térhetünk el tőle se balra, se jobbra, nagy hibát követ el. Másfelől a halakha nem is rugalmas… csak ezen erkölcsi rugalmassággal voltak képesek a zsidók, akik számos hasznos újítást iktattak be Izrael bölcsei által minden generációban a Tóra útját járni és a parancsolatokat megtartani évezredeken át.

 

Ha a mi [saját] generációnk bölcsei  olyan bátrak lennének, hogy halakhikus újításokat vezessenek be a Tóra szellemében, teljes hűséggel annak szövegéhez, összhangban azzal ahogy le van írva és ahogy kaptuk, a halakha maradhatna a zsidóság ösvénye az utolsó generációig.

 

A szöveget fordította: Kovács Bence.

Forrás: Waltzer, Michael, Lorberbaum, Menachem, Zohar, Noam J., The Jewish Political Tradition, vol. I: Authority

Facebook Comments