EGY GUSZTUSTALAN GESZTUSRÓL

EGY GUSZTUSTALAN GESZTUSRÓL

- in Kiemelt, Komoly
1121
radir

Balog Zoltán emberi erőforrásügyi miniszter sziniszteri beszéddel jelezte kormányunk (és pártja) cigányügyi (emlékezet-) politikájának eltökéltségét.

Beszédének főcsapása az volt, hogy a vészkorszakban Magyarországról nem is deportáltak cigányokat, hogy ilyesmi csakis Ausztriában esett meg. Ez ordító történelemhamisítás, amit évtizedekkel korábban már cáfolt Karsai László. Könyvének (Cigánykérdés Magyarországon 1919-1944. Út a cigány Holocausthoz. Budapest, 1992, Cserépfalvi) folytatása lett Szita Szabolcs, Szász Anna, Purcsi Barna Gyula kutatásaiban, publikációiban is. A téma, a tények iránt érdeklődők figyelmét ezennel is a nevezett kutatók műveire hívnánk fel.

Balog lelkipásztor sziniszteri beszéde nem a történelemhamisítás okán tekintendő gusztustalan gesztusnak. Mert ugye nem várható el egy politikustól, hogy főállásban az európai és a magyar cigányok egykori üldöztetésére vonatkozó szakirodalmat ismerje naprakészen. Ha nem ismeri, hát nem ismeri. Ha nem kíváncsi a tényekre, akkor az a tények baja.

Ám a beszéd egy olyan emléknapon hangzott el, főként cigány hallgatóság előtt, amikor a cigányság egy napra felmutathatja emlékezetét.

Ez az emlékezet nem azonos a forráskritikával, filológiai minuciózussággal ellátott akadémiai történetírással. Esetenként – ahogy minden kollektív emlékezettel előfordul – az emlékezet és a szaktudományos történetírás adalékai, adatai két halmazt alkotnak. Ám közös metszetük az az alap, amit illő tiszteletben tartani. Főleg egy emléknapon, az ún. emlékévben. Balog sziniszteri miniszter gusztustalan gesztusa se többet, se kevesebbet nem üzent a hazai cigányoknak, hogy elvesszük az emlékezeteket IS. Miután már majdnem mindent elvesztettek a magyarországi cigányok, akkor kiáll a magyar állam hivatalos képviselője, és az utolsó közösségi birtokot, a kínos lassúsággal formálódó cigány emlékezetet is elveszi.

Facebook Comments