Füst alkohol zene – szodoma és lakói

Füst alkohol zene – szodoma és lakói

- in Hetven arc - hetiszakasz
1188
Sodomia Ritual

Szodomától Isten tüzének pusztítása után leginkább a „szodomita” kifejezést örököltük, amelyhez a szinonimaszótár a következő rokon értelmű szavakat rendeli hozzá: homokos, meleg, leszbikus, leszbi, buzi, buzeráns. Persze nem teljesen mindegy, melyiket választjuk, a kifejezések nem helyettesíthetők be egymással zökkenőmentesen, de alapjelentésükkel azért tisztába jöhetünk, a kifejezések mindegyike két azonos nemű ember szexuális kapcsolatára utal. Szodoma bibliai krónikájából az ismert történet szolgál alapul: 

Isten angyalai meglátogatják a várost, Lót, (Ávrahám unokaöccse) az egyetlen, aki házába fogadja őket, az éjszaka közepén azonban zörgetnek a szodomaiak, és kérik, Lót azonnal adja ki a vendégeit, hogy a szodomaiak „kedvüket töltsék” rajtuk. Lót ugyan saját lányait is felajánlja helyettük, a lányok azonban nem elég kívánatosak a szodomaiak szemében, így isteni beavatkozásra kerül sor, és mind a lányok, mind pedig a vendégek megmenekülnek. A város nem. 
Hogy pontosan mi is volt a szodomaiak bűne, ahhoz előbb Lótot, mint házigazdát kell végigkövetnünk. Lót a következő szavakkal hívta meg az angyalokat házába: „Meglátta őket Lót, felkelt és eléjük ment, majd arcra borult előttük. Azt mondta: Uraim, térjetek házamba, szolgátok házába, és éjszakázzatok itt, mossátok meg lábaitokat, majd korán kelve utatokra mehettek. Az angyalok azt mondták: Nem, inkább az utcán éjszakázunk.” (1Móz. 19. 1-2)

Lót meghívása egyrészt persze kissé cikornyásnak is hathat, de nem pusztán a legrosszabb arab romantikus regényekben beszélnek így az aranyszín leplekbe bújtatott sejkek, hanem tórai szövegünkben egy fejezettel előbb is szinte ugyanez a párbeszéd zajlik le, egyik részről szintén az angyalok, másikról pedig Ávrahám között. Ávrahám sátra előtt ült, majd „felemelte szemeit” aztán „eléjük szaladt” majd „földre borult előttük” és feleségét a konyhába zavarta sütni. A két szövegrész közötti hasonlóság Rási szemét sem kerülte el, aki így magyarázza: „Lót Ávrahámtól tanulta a vendéglátást” (Rási, 1Móz. 19. 1-hez). 

Az invitálás szava „térjetek házamba” azonban különös igével lett kifejezve, (szuru-ná), szó szerint forduljatok el, kerülő úton menjetek. Rási és más kommentárok szerint erre pedig azért volt szükség, mert a szodomaiak nem voltak kimondottan vendégszeretők. A Babiloni Talmud a következőképpen írja le és magyarázza ezt:

„Szodoma lakóinak nincs része az eljövendő világban: Baraitából (misnai időből származó tanítás) tanuljuk: „Szodoma lakói nagyon gonoszak (raim) és vétkesek (chataim) az Örökkévaló előtt” (1Móz 19. 13.) Hogy „gonoszak”- ez evilágra vonatkozik, „vétkesek” ez az eljövendő világra. Rabbi Juda szerint: „gonoszak” – ez a test (ellen elkövetett vétkekre) vonatkozik, „vétkesek” ez a vagyonnal (szemben elkövetett bűnökre utal). Testtel kapcsolatos gonoszságokra írva van: „Hogyan tehetném meg ezt a nagy gonoszságot, és vétkezhetnék Isten ellen?” (1Móz. 39. 9- József mondja Potifárnénak). Vagyonra vonatkozó vétkekre írva van: „”Vétek volt benne (a smita év, valamint a szegényeknek való adakozás megtagadása a kontext)-(5Móz 15. 9)- ez Isten meggyalázása. A „nagyon” szó arra vonatkozik, hogy szándékosan követték el bűneiket. 

Tehát a szodomaiakról van egy tórai állításunk, hogy gonoszak, jelentsen ez akármit, és vétkesek is, de szintén nem tudjuk miben. Valamint azt is megtudjuk, nagyon gonoszak és vétkesek. Rabbinikusan nem lehet csak úgy elsiklani a három szó mellett, mert bár nehéz különbséget tenni a gonosz és vétkes között, a Tóra fontosnak tartotta mindkettőt alkalmazni a szodomaikra. Ráadásul hangsúlyozza is (ld. nagyon), amely akár még további információval szolgál, ha jól olvassuk. A bűnöket vagy vétkeket többféleképpen szokás csoportosítani 

1. vagyonnal kapcsolatos bűnök (pl. lopás), illetve életet érintő bűnök (pl. gyilkosság)
2. szándékosan illetve szándéktalanul elkövetett bűnök, vétkek
3. ember illetve Isten ellen elkövetett bűnök

A két kifejezés és a „nagyon” szó használata ugyanazokra az emberekre módot ad mindhárom értelmezést kihasználni és a szodomaiakra alkalmazni. A fenti szövegben szereplő tórai mondatok pedig arra valók, hogy érvként szolgáljanak arra, ezeket és ezeket a szavakat ilyen és ilyen szituációkban szokás használni, azaz ilyen és amolyan bűnöket (vagy vétkeket) jelölnek vele. A Tóra egy másik rabbinikus elv szerint az egyik helyen bővebb, a másik helyen kevesebb információval szolgál ugyanazzal a kérdéssel és problémával kapcsolatban, de ha azonos kifejezéseket használ két helyen, akkor arra utal, a két hely egymás segítségével magyarázható. Ha az egyikben tehát világos, mi ellen vét valaki és hogyan, akkor a másik, ugyanazt a kifejezést használó versben hasonló a szituáció, a Tórának ezt már felesleges is lenne kifejteni. 

A szodomaiakkal kapcsolatban más bibliai helyek is eszébe ötlenek a rabbiknak:

„Föld, amely kenyeret terem, fonákja azonban olyan lesz, mint a tűz, Kövei zafírlelőhelyek, pora pedig arany. Út, amelyet nem ismer keselyű, és sas szeme. Nem vették arra útjukat sem a vadak, nem vonult át rajta oroszlán. Parázsért nyúlt, és tövestül szakította ki a hegyeket” (Jób 28. 5-9) 
Szodoma lakói mondják, (ha a min földünk) „Föld, amely kenyeret terem és… kövei zafírlelőhelyek, pora pedig arany” minek nekünk az átutazó vendég? Nem másért jönnek, csak hogy kifosszanak minket. Gyerünk, töröljük el a zarándokok törvényét földünkről, ahogy mondva van: „Aknát tört távol a lakóktól, akik elfeledvén a lábtól lebegtek, bolyongtak távol a halandóktól” (Jób. 28. 4) Raba magyarázata: Mire vonatkozik: „Meddig rohantok rá valakire, mindannyian megölnétek, mint egy dűlő falra, betaszított kerítésre?” (Zsolt. 62. 4) Arra, hogy (Szodoma lakói) szemet vetettek a gazdag (utazókra), bedőlt fal mellé ültették, majd alátaszították őket, aztán jöttek, és elvették vagyonát. 

A megvendégelésnél remekebb alkalmat találni sem lehet, hogy a fenti bűnöket (egytől háromig) el lehessen követni. Az utazó ugyanis, amikor vendégként fogadjuk, a hagyomány szerint olyan, mintha angyalokat vendégelnénk meg, tehát ha nem tesszük, Isten ellen vétünk. Aztán többnyire nem egy fillér nélkül szokás utazni, tehát a vendég alkalmasint nemcsak megkopasztható, hanem ki is fosztható. A kifosztás következményeitől pedig legegyszerűbb a vendég láb alóli eltevésével védekezni.

A szodomaiakról a következő rémtörténeteket jegyezték fel ezzel kapcsolatban: 

Volt egy asszony, aki kenyeret vitt a szegényeknek a vödrében. Amikor vízért ment, odafelé kenyeret rejtett a vödrébe. A szodomaiak idővel felfedezték a dolgot, és példásan meg akarván büntetni a nőt, bekenték mézzel, és kirakták a vár falára. Jöttek a méhek, és halálra csípték a mézzel megkent nő testét, Más történet szerint ágyat készítettek, amelyre ráfektették a vendéget. Ha tül magas volt, levágtak belőle, ha túl alacsony, addig húzták, míg egy mértere nem igazították az ággyal. A harmadik történet szerint ha egy szegény vetődött a városba, mindenki adott neki 1-1 dínárt, de senki nem volt hajlandó a pénzért fizetségül elfogadni, így az éhen halt, erre mindenki hozzá járult és visszavette tőle a pénzét.

Visszatérve Lótra: Lót Ávrahámtól tanulja a vendéglátást, és be is tartja. A szodomaiak nem rendelkeztek ilyen gyerekszobával, azon kívül (tórailag) igen gonoszak és vétkesek. Lót megmenekült, a szodomaiak nem. Lót kerülő úton juttatja be vendégeit a házába, tehát félti vendégeit a szodomaiaktól. A pozitív és negatív példa imigyen egymás mellé téve meghatározhatóvá teszi a szodomaiak bűnét, ami általánosságban erőszakosság, szadizmus, pénzsóvárság, amelyek a vendégekkel való bánásmódban nyilvánulnak meg. 

Egy szót sem szóltunk még a szodomita kifejezés szinonimaszótárban fellelhető rokon jelentésű szavairól. A szinonima gyártás a tórai történetből kizárólag azt a momentumot ragadja meg, hogy szodomék velük egynemű angyalokkal (van az angyaloknak neme? részletkérdés, férfiaknak látszottak) óhajtottak enyelegni. Ugyanakkor teljesen lényegtelennek tartják, hogy az égi küldötteknek ehhez nem lett volna túl sok kedvük. A „homokos/meleg/leszbikus/leszbi/buzi/buzeráns” valamint a szodomita szó között lényegesebb különbség van, mint jelentésárnyalat politikai korrektségben vagy abban, hogy mely neműek kapcsolatára utal. A szodomita bibliai értelemben leginkább „erőszakos/gátlástalan/erőszaktevő/megerőszakoló”, talmudi értelemben pedig leginkább xenofób. 

Facebook Comments