Kóser -e a dinoszaurusz?

Kóser -e a dinoszaurusz?

- in Könnyű
1662
dino

Egy könnyűszívű Purim Responzum

 

Kérdés: Kóser-e a dinoszaurusz?
Vigdor Kavaler, Pittsburgh PA

 

Válasz: A kérdés számos elemet foglal magába. Mindegyikük végül ugyan ahhoz a negatív konklúzióhoz vezet, azonban nézzük meg a lehetőségeket!

Kezdjük azzal, hogy kettéosztjuk a dinoszauruszokat húsevő és növényevő állatok között mint minden kóser marhát, vajon az szelíd, (behemot) vagy vad (chajja) növényevő (Lev 11:2).

A rabbinikus hagyomány a madarak esetében ezt a specifikus distinkciót teszi, mivel a Biblia nem nyújt segítséget a madarak azonosításához (Bablioni Talmud, Hullin 63b). Húsevő dinoszauruszok minden bizonnyal nem lennének kóserek, továbbá elválasztást kell tennünk melegvérű és hidegvérű dinoszaurusz között, mert az utóbbi hüllőnek számít, és tiltott lenne. Mivel jelenleg ezt illetően a tudósok között véleménykülönbség van, tartózkodjunk a döntéstől ebben a vitapontban.

Végül fel kell tennünk a kérdést, vajon a dinoszauruszok vágott patájúak és kérődzőek-e, melyek a felkérődzött táplálékot rágják. Néhány dinoszaurusz éppenséggel ebbe a kategóriába eshet, ekképp teoretikusan lehetségessé válna húsuk fogyasztása. Ez azonban két ok miatt nem lehetséges:

(a) ezeket az állatokat nem ismerték az ősi zsidók és csupán azok az állatok kóserek, melyek bibliai forrásokból tisztán azonosíthatóak (3Móz. 11:21; 5Móz. 14:4); Maimonidész a listát teljesnek és lezártnak tekintette (Misne Tóra, Hilkhot Maakhalot Asurot 1:8). Bár Rasi, legalábbis a madarak esetében, úgy érezte, a népi hagyományon alapuló kasrut elég ahhoz, hogy kijelentsük a kóserságot egy különleges madárról, mégha azt valaki meg is kérdőjelezi (Rasi, Hil 62b-hez). Mi viszont nem rendelkezünk ilyen népi hagyománnyal vagy bobo mejszével.

(b) Nem volna lehetséges levágni a dinoszauruszokat a kasrut tradicionális sémája alapján, hiszen a sóchetnek (metszőnek) egy nagyon magas létrán kellene állnia és az állat részéről is szükséges lenne a teljes mozdulatlanság. Nem megengedett az állat levágása előtt annak elkábítása.

Ha ez meg is felelne az elvárásoknak (a dinoszauruszoknak szokatlanul kicsi agyuk volt), a sóchet szörnyű veszélynek tenné ki diomagát, ahogy az összeomló dinoszaurusz ledöntené őt a létráról. Így, a pikuách nefes (életveszély) miatt a sóchet nem lenne képes levágni a dinoszauruszt, akkor sem, ha az kóser.

Megközelíthetjük a problémát egy egészen más módon is. A dinoszauruszok Noé és a vízözön előtt léteztek. Az emberi történelem ebben a korai időszakában, a Tóra alapján, az emberek nem használtak föl állatokat eledelnek és egyszerűen gyümölcsökön és zöldségeken éltek. Az állatok megölése csupán a vízözön után vált megengedetté (1Móz. 9:3). Ha az indoklás ezt az útját választjuk, a kérdés nem a megfelelő időben hangzott el. Továbbá, ha egyetlen ok sem tűnik meggyőzőnek, a talmudi szólást kellene követnünk, „ez egy kérdés, amelyet csak Elijáhu dönthet el a Messiás napjaiban” (Babiloni Talmud, Menachot 45b; Midrás Rabba, Bamidbar 3).
Tehát ha egy dinoszaurusz-szeletet találsz felsorolva egy menün, el kell utasítanod azt a kasrut alapján, valamint a hús kora miatt.

1989, április
ford. Hunyadi Zsombor

Facebook Comments