Hanuka – és Juda Makabi – hét élete

Hanuka – és Juda Makabi – hét élete

- in Komoly, Napi judaisztika
885
hanuka

A hanuka idén jócskán beelőzi a karácsonyt (dec. 4- 11). Körbenéztünk, ki mit ünnepel(t) – ha egyáltalán… 

Hogy mi a hanuka, azt már egészen kis korban, vagy a később érdeklődőknél nagyon kezdeti stádiumban az ember fejébe verik: fény ünnepe, kicsit a szereteté, egyébként meg Júda Makabi és családja által vezetett (kivételesen sikeres) felkelésre emlékezünk (i. e. 169-166), amikor is a Szeleukida birodalom képviselőit (a főgonoszt most Antiokhus Epiphanésznek hívják) takarították ki Júdeából, amely egészen a rómaiak hódításáig (i. e. 66) viszonylag függetlenül, de legalábbis főpappal meg királlyal üzemelt.

A felkelésről szóló történeteket feljegyezték és olvasgatták is, mondjuk nem héberül, hanem az éppen kilakoltatott megszállók nyelvén, görögül… (Később, de nagyon később fordították héberre és afféle történelemkönyvként kezelték, amikor már se’ állam, se’ főpap.) A nemzeti öntudat könyvét Palesztínában kanonizálni is elfelejtették, viszont a görög nyelvű fordításba, a Septuagintába (asszimilák, héberül nem tudó egyiptomi zsidóknak készült bibliafordítás) simán bekerült. Innen pedig egyenes úton a keresztény kánonba, ahonnan csak a reformátusok hajígálták ki, azzal, hogy a zsidóknak sem szent ez a könyv.

Az első-második században (i.sz.) sem foglalkoztak vele, a misnai bölcsek is átugrották a témát, így aztán a talmudi bölcsek sem eszkábáltak külön traktátust neki. Megemlítik azért, amikor azt tárgyalják, milyen gyertya használható péntek estére, egy (kriptomakabeus rabbi?) bájdövéj kérdésére (hogy „és akkor ez most hanuka gyertyákra is vonatkozik?”) átkapcsoltak hanukai gyertyákra, és gyorsan azt is megvitatták.

Majd egy másik (feledékeny?) rabbi megkérdezte: Mi is az a hanuka? A válasz: Rabbijaink azt tanították, Kiszlév hó 25. napjától kezdve nyolc napig gyászolni és böjtölni tilos. Merthogy amikor a görögök beléptek a Szentélybe, megszentségtelenítettek ott minden olajat. Amikor azonban a Hasmoneusok legyőzték őket és olajat kerestek, csak egyetlen üveget találtak a főpap pecsétjével, amely csak egy napra elég olajat tartalmazott. Csoda történt, és (az egy napra elég olaj) nyolc napig égett. A következő évben ünnepet alkottak, Halléllel azaz Istent dicsőítő zsoltárokkal. (Forrás: bSab 21b). Miután ezt így jól kibeszélték, a folytatásban ismét a szombati gyertyákról diskuráltak tovább.

A kissé távolságtartó és hűvös fogadtatás okairól

Juda Makabi sajtója (már amennyi egyáltalán van) nem rossz a rabbiknál, ott szó nem éri a ház elejét, de a bölcsek ismerik a család utóéletét is, és azt már korántsem látják olyan pozitívnak. A Hasmoneus dinasztiával ugyanis akad probléma bőven. Az ő életvitelük ugyanis kissé hedonista, ami még a kisebbik baj, de a talmudi és történeti forrásokban az is elterjedt róluk, hogy a tórai törvénnyel ellentétben (más törzs adja a főpapot, más a királyt) ők többnyire egy személyben voltak ezek is azok is. Történetek szerint minden évben (Jom Kipurkor) nemzeti sport lett, hogy az elégedetlenkedő szigorú nép a felvonuló királyt (és egyben főpapot) citrommal/etroggal dobálták meg.

A másik dolog, amiért a talmudi rabbik nem szívesen emlékeznek a családra az, hogy ők történetesen nem a rabbinikikus vonal elődeit a farizeusokat, hanem éppenséggel azok ellenlábasait, az előkelő származású szadduceusokat támogatták. (Utóbbiak, a Hasmoneusok kihalása után azonban elvesztették a vallási autoritásért folyó harcot a rabénusokkal szemben, nagyjából feledésbe is merült kik ők, a vesztes pártról szóló információk, jellemzések pedig csak a győztes párt forrásaiban maradtak fenn, azok alapján persze egy percig sem sajnáljuk őket.)

A Makabeus hőstörténetnek mellesleg az sem igen tett jót, hogy az első században a rómaiak ellen döntöttek a lázadás mellett, mire a rómaiak lerombolták a Szentélyt. A második században pedig a messianisztikus színezetű újabb lázadásban Bar Kochba vezetésével ismét simán kikaptak. Kudarcok, fiaskók, sok halott, száműzetés. A harci kedv folyamatos izzítása a továbbiakban kevéssé volt népszerű.

A sztori új élete, feldolgozása és karrierje leginkább a középkorra tehető. Először is akkor fordították héberre. Másrészt akkor kezdtek a zsidók időnként történelmi elbeszéléseket írni és olvasni. harmadrészt pedig akkora tehetők a keresztes hadjáratok is, amelynek keretében rendszeressé váló pogromok adtak aktualitást a Makabeusok könyveinek. Persze nem a győzelemről szóló részeknek, hanem pont azoknak, amikben mártírok szerepelnek: mártír anyák énekelnek, imádkoznak és sokat szenvednek (ld. pl. Hanna és hét fia halála). Ezeket a mártírdalokat újították fel, parafrazeálták és alkalmazták Jahrzeitekre és bármely szabadon választható gyászünnepre.

Újabb fordulatot a 19. század hozott. A szekularizálódó zsidó világban ugyanis kevéssé volt használható a gyászvonal, annál inkább azonosultak az emancipációért küzdők Makabiék karakán kiállásával. És ha héberül nem is nagyon értették a szöveget, a kkatolikus szomszéd Bibliájában simán kikereshették. Az sem mellékes persze, hogy a hanuka jól van időzítve – pl. a karácsonyhoz képest – így abban a korszakban, amikor a zsidó hagyományt kompatibilissé és egyenjogúvá próbálták tenni a kereszténnyel (orgona kerül a zsinagógákba, a rabbik nemzeti nyelven prédikálnak és ornátust hordanak, a zsinagógákra tornyot építenek, stb.) a hanuka kiválóan kommunikálható „fény-szeretet-ajándék-gyerekparadicsom” ünneppé nőtte ki magát.

A Makabeusok könyvét – mondani sem kell – a kezdő cionsták is rongyosra olvasták, ők főleg az utolsó önálló zsidó államról szóló részeket.

Ami népszerű, az népszerű… A rabbinikus-ortodox vonal is akceptálta végül az ünnepet, a gyásznarratívát félretéve leginkább a csodaelemre koncentráltak, a talmudban amúgy is csak az van benne. A spirituális/zóháros/misztikus vonal az ünnep fény és sötétség antagonisztikus harcának motívumát használja sikerrel. Ők pl. ilyen (eredetileg hanukai kontexttel egyáltalán nem rendelkező) szövegeket asszociálnak az ünnep celebrálásához:

„Hajnalban Rav Chija és Simon ben Halafta sétáltak az Arbel hegy völgyében. Meglátták a Hajnalcsillag fényét felcsillanni. Az ott, szólt Rabbi Chijja, olyan mint Izrael megváltásának folyamata. Először rövid ideig látszik, majd folyamatosan nő a fény. (jBer. 1. 1) Értjük, növekvőfény.

Az ezt a szöveget hanukára applikálók minden bizonnyal Hillél rabbi hívei, aki hosszan vitatkozott Sámmájjal azon, hogyan is kéne gyertyát gyújtani. Sámmáj azt javasolta, első nap nyolcat, majd egyre kevesebbet (merthogy bejön az ünnep sok gyertyával, bombasztikusan, aztán szépen elmúlik). Hillél szerint azonban a fokozás/növekedés lenne kívánatos (és hatásos) ezért egy gyertyával kezdünk, majd belejövünk, és egyre többet gyújtunk, mintegy gerjesztve a várakozást és lehetőleg az érdeklődést. Utóbbi taktika kiütéssel győzött. Már csak azért is, mert a hanuka szó maga is nyilatkozik ha betűire szedjük, emígy: „h”- ezt szabadon hagyjuk, „n” – mint nerot (gyertyák), „v” – (amit u-nak olvasunk a hanuka szóban): vehalakha (és halakha) „k” – mint k’bet (mint háza) és „h” – mint Hillél. Összeolvasva: hanukkai gyerták és a halakha Hillél háza szerint megy. Persze a Sámmáj-hívők sem maradnak restek, ők úgy olvasnak: (erős h)”h” – számértéke 8, „n” – mint nerot (gyerták), „u” – mint upachot (csökkentve) „k” – mint kol (egész) és „h” – mint hasavua- héten. Tehát a hanuka szó nekik világosan azt mondja, amit mesterük is: nyolc gyertyát gyújts, majd csökkentsd a számukat egész héten.

További akrosztikonok is íródtak bőven. Pl. a Makabi nevet verselgetik, szedik darabjaira, majd rakják össze más szavak betűiből. A legegyszerűbb: vegyük a három ősapát, (Ávrahám, Jichák, Jákob), majd nevüknek utolsó betűit keverjük el az új „atyával” akinek viszont neve első betűjét használjuk, majd ha jól olvassuk, nem más jön ki, mint MKBI, azaz Makabi. Vagy: vegyük a 2Mózes 15. 11-et, héberül „mi kamokha baelim, YHVH” (ki olyan az istenek közt, mint az Örökkévaló?). Az Istent dícsérő sort ismét enyhén tendenciózusan olvasva (szavak első betűi egymás után) mi mást is adnának ki, mint azt, MKBI?

A dolog visszafele is működik, amikor is Makabi nevét használjuk rövidítésnek: kezdőbetűit megfelelően kiegészítve azt kapjuk: Mamlekhet Kohanim Bet Jiszrael, azaz Izrael háza papjainak királysága.

Más (chaszid) elmetorna a Hasmoneus (héber változata Hasmonaj) szót szedték darabjaira és egészítették ki eképp: „h” – mint hódes (újhold, azaz újhold szentelés), „s” – mint sabat, „m” – mint brit mila (körülmetélés), „n” – mint nida (menstruáló nőre vonatkozó törvényekre gondolnak itt), „alef”- mint arusza (eljegyzett nő), és „j” – mint Jhud haSém, azaz Isten egység(ébe vetett hit). A hellenisztikus kultúrát üldöző Hasmonai neve emígy a legeslegfontosabb pilléreit foglalja össze a judaizmusnak.

Kapcsolódó anyagok

Nemhivatalos hanuka Fesztivál dec 4-12, Sirály
Sabath Salom motherfuckers!
Mit nem tehetnénk karácsonykor?

Facebook Comments