Hanukai javaslat szövegértelmezésre
„Domán Sije barátomnak, akivel a kóser közértben beszélgettem a vallás és tudomány viszonyáról. Úgy látszik már bevásárolni sem lehet eszmecsere nélkül.”
A Wissenschaft des Judentums egyik kiemelt célja az volt, hogy a zsidó gondolkodásmódot kiemelje az elzártságból. Ez valóban sikerült, hiszen már szisztematikus módon, egyetemi vagy informális környezetben is tájékozódhatunk a zsidó szövegekről, kultúráról, szellemiségről.
Folytathatjuk ezt a világi élet és a vallás közötti falakat lebontó, inspiratív utat. De nem kívülről, külső szemlélőként érdemes ezt megtenni, hanem a zsidó identitást középpontba helyezve. Vagyis egy tudományos állítást fogunk vizsgálni (a tömeg-energia ekvivalencia elvét), a vallási hagyomány szemszögéből. Persze ehhez némi ismeretterjesztő magyarázat is tartozik a módszerről és magáról az egyenletről, ami nem más, mint a jól ismert E=mc2. A c betű itt a fény sebességét jelöli.
Hanukakor persze nem csak erre az adatra vagyunk kíváncsiak, ha a fényről beszélünk! Hiszen a fény meleget ad, és eloszlatja a sötétséget az év legrövidebb napjain. Másrészt talán a fény az egyik legerősebb kapocs a tudomány és a misztikus-vallásos világkép között: mindkettőben az abszolút fogalmára utal. A Tóra hagyománya szerint az Örökkévaló az első napon a fényt teremti meg, vagyis ez lehet a legfontosabb a teremtett dolgok között. A másik szempontból pedig: a fény sebessége lett maga az abszolút fogalma a természettudomány nézőpontja számára. Ez a sebesség (vákuumban) egy állandó érték, nem hat rá semmilyen környezeti behatás. Hasonlóan más úgynevezett alapállandóhoz, ez magára az univerzumunkra jellemző érték! A tudósok máig vitatkoznak, hogy ezen állandók értéke vajon mennyire járult hozzá az élet kialakulásának lehetőségéhez.
Tehát az egyik legmisztikusabb kérdésekkel foglalkozunk, amikor ezeket a számokat vizsgáljuk. És ha már misztikánál tartunk, legyen szó a pardeszről, ami nem csak egy legendás hely, hanem maga az értelmezési módszerünk. A pardesz (פרדס) szó ligetet jelent, valószínűleg perzsa eredetű (innen ered a magyar Paradicsom szó, amikor a túlvilágról beszélünk). A középkori zsidó magyarázók ezt a szót rövidítésnek használva kategorizálták a kommentárok típusait. Erre a szerkezetre támaszkodva fogjuk értelmezni a fizika történetének leghíresebb egyenletét, amit Einstein a speciális relativitás elmélet részeként fejtett ki.
Psát (פשט)– A legegyszerűbb, leginkább szó szerinti értelmezést jelenti.
Remez (רמז)– Utalás. Egy közvetett jelentés, ami már egy rétegezettebb jelentésszerkezetet hoz létre.
Drás (דרש)– Magyarázat. Kifejtett, bő értelmezést adó szöveg, ami megkönnyíti az olvasó dolgát.
Szod (סוד)– Titok. Misztikus, beavatás jellegű információ. Két elzárt univerzumot kapcsol össze.
Ez a דף תלמוד מדעי (tudományos Talmud-lap) csupán egy példa arra, hogyan lehet összekapcsolni a vallási és szekuláris tudást, azokat egymás értelmezésére használni. Minden nézőpont lényegében egy nyelv, és nekünk csupán a szótárakat kell megtalálni.
(Kattints, ha nagyobb méretet akarsz!)
Facebook Comments