Vachter János fotókiállítása az Aurórában
A csoda naivitása és a véletlen, mint rendező elv fonódik egybe Vacter János fekete-fehér szuggesztív képein. A kiállítást Farkas Henrik filozófus, esztéta, fordító nyitja meg. Előtte, közben és utána Darvas Kristóf zenél!
A kiállítás a Pilpul.net szervezésében a Negyed7Negyed8 programja.
A tökély mércéje kizárta a véletlent és az esetlegességet az alkotási folyamatból,
hiszen a műalkotásnak a maga érzéki valóságában az érzékfelettit kell közvetítenie; az időbeli, mulandó anyagban az örökkévaló tökéletességet megformálnia. Ennek a felfogásnak az alapja az az újkori optimizmus volt, mely szerint világunk, életünk történései és maga a történelem tökéletesen kontrollálható, uralható, sőt, irányítható. A filozófiában és az esztétikában a XIX. század végén és a XX. század elején vált egyre kétségesebbé ez az illúzió, és egyre általánosabbá az a tapasztalat, hogy az emberi élet és történelem bizony nem egy mindent uraló és előrelátó Világszellem fennhatósága alá tartozik, hanem ki van szolgáltatva számunkra ismeretlen erőknek és a vak véletlennek. Az alkotás immár nem egy mesterterv megvalósítása, hanem az időbeliség radikális visszavétele, szövetség a véletlennel. Azok a fotóművészek, akik elkötelezettek a hibaizmus esztétikájának, eleve abból indulnak ki, hogy a véletlen nem kiküszöbölendő eleme az alkotásnak, hanem maga is alkotótárs.
Többet a hiba esztétikájáról itt olvashatsz
A kiállítás előtt hétkor az Olajfalók című filmet vetítjük, boldog csánukká alkalmából. Ropácik várhatók!