Queen Bicycle

Queen Bicycle

- in Könnyű
1246
ctm9_2100

A Critical Mass elé

10 és 14 éves korom közötti nyaraim jelentős részét egy kis faluban töltöttem, ahol rengeteget bringáztam, így nagyon megszerettem a biciklizést. Mikor elkezdtem gimibe járni, felötlött bennem a gondolat: milyen szép is lenne bekerékpározni a suliba a kellemesnek nem mondható reggeli csúcsforgalomban való buszozgatás helyett. Aztán rájöttem, elég sok akadály hárul szegény budapesti bringások elé.

Igen jelentős probléma a kerékpárút-hálózat gyengesége: míg Bécsben 1000 km-nyi bringaút van, Budapesten csak kb. 200 km. Ráadásul az utak jelentős része a járdára van felfestve, emiatt gyakran alakul ki konfliktus a két keréken közlekedők és a gyalogosok közt, pedig a biciklizés nem a gyaloglás alternatívája. Szakértők szerint a minimális kerékpárút-hálózathoz (400 km) 5-10 milliárd forint szükséges. Közlekedésfejlesztésre és felújításokra nagyjából 100 milliárd forintot költünk évente. Az autók közötti biciklizés nem valami biztonságos, bár gyakorlott biciklisek sok tanáccsal tudják ellátni az embert. (Erről a témáról részletesen lehet olvasni az Autóirtó című újság első és második számában. Méghozzá a „Hogyan ne üttessük el magunkat az autósokkal?” című folytatásos cikkben. [szerző: Michael Bluejay, www.BicycleSafe.com]) A biciklitárolók száma is igen csekély (bár lassan növekszik), pedig igen jó lenne, ha minél több iskola, munkahely tárolók kihelyezésével is ösztönözné a „tanulóifjúságot” illetve a ”dolgozó népet” a kerékpározásra.

Budapesten naponta 60 kocsival több közlekedik az utcákon, tehát évente 2000-rel nő az autók száma, ez évente újabb 80 km-es álló kocsisort jelent. Ezek a kocsik nemcsak zaj-, és légszennyezést okoznak, hanem hatalmas köztereket vesznek el a városlakóktól, megnehezítik a gyalogos közlekedést. Babakocsival vagy tolókocsival kerülgetni a járdán parkoló autókat, lemenni az aluljáróba nem valami jó móka. Persze a modern városi lét szerves része a mobilizáció, megkönnyíti az életet és időnként akár életet is ment. De fontos lenne több szempont alapján mérlegelni, hogy a városon belül melyik közlekedési mód a megfelelőbb. Budapest légszennyezettsége katasztrofális. Budapest (és Miskolc) belvárosában 2005-ben például a nitrogén-oxidok koncentrációja minden második nap az Európai Unió által szabályozott egészségügyi küszöb felett volt. Egyébként a városok felhatalmazást kaptak arra, hogy az engedélyezett határértékek túllépése esetén a forgalmat felfüggesztő intézkedéseket foganatosítsanak. A légszennyezés rövid távon főleg légúti megbetegedéseket okozhat, hosszabb távon pedig hozzájárulhat a daganatos betegségek kialakulásához. Budapesten a levegő szennyezettségére közvetlenül visszavezethető betegségekben évente kb. 2000 ember hal meg, akiknek csak a kisebbsége jár maga is autóval. (És akkor a közúti baleseteket még nem is említettük…)

Hát igen, a helyezet nem valami rózsás. De valami már elindult! Budapesten egyre több szervezet foglalkozik a kerékpározás népszerűsítésével, a kerékpárosok helyzetének javításával.

Ezen szervezetek nagy részének segítségével jött létre pl. az első budapesti Critical Mass (Kritikus Tömeg) 2004-ben, amelyen még csak háromezren voltak. 2005. április 22-én, a Föld napján, már tízezer bringás vonult az utcára, végül 2005. szeptember 22-én, az Autómentes napon húsz-harmincezer bringás kerekezett végig a városon azért, hogy népszerűsítsék a biciklizést, és demonstrálják: egy élhetőbb várost, több kerékpárutat, a biciklisek számára is biztonságos autóutakat szeretnének. Rá akarták ébreszteni a városvezetést arra, hogy ők is jelentős erőt képviselnek, nem csak az autósok. És sikerült is nekik! Az áprilisi felvonulás óta az önkormányzat rendszeresen tárgyal velük, igényli a szakmai tudásukat. Sőt, miniszteri biztosa is van kerékpározásnak. Ősszel átadták a Bajcsy-Zsilinszky úton a kerékpárutat, készültek szórólapok, melyek a bicikliseknek és az autósoknak szólnak a biztonságosabb közlekedésről.

A felvonulás egyik főszervezője a Hajtás Pajtás futárszolgálat volt, amely 1993 óta igazi sikersztorit tudhat a magáénak. Ma már több száz alkalmazottjuk van, és vállalnak európai, vidéki fuvart, budapesti gyors fuvart („előzd meg a piros hetest!”), és pl. ingyen elszállítják a használtelemeket is a megrendelőktől, hiszen nagyon környezettudatosak.

Tavaly júliusban Budapesten rendezték meg az ötödik „Autómentes városok felé” elnevezésű nemzetközi konferenciát, amelyre a világ sok tájáról érkeztek a közlekedésszervezés szakértői és aktivisták, hogy megvitassák, miként lehetne élhetőbbé tenni a városokat. A konferencia résztevői tulajdonképpen nem is arról tanácskoztak, miként lehetne „kitoloncolni” a városból az autósokat, hanem az, hogy mindenki számára élhetővé, széppé tegyék.

A Levegő Munkacsoport mellett a Zöld Fiatalok Egyesülete is részt vett a konferencia szervezésében. Erre az alkalomra jelentette meg a ZöFi a már említett AutóIrtó című újságot, melyben felerészt a nemzetközi Carbusters újságból fordított cikkek, és felerészt magyar vonatkozású írások jelentek meg. Leginkább az autózás káros hatásairól és alternatíváiról szólnak a cikkek, olvashatunk írást többek közt a Carsharing (autómegosztás) „mozgalomról”, melynek az a lényege, hogy több család használ egy autót, így jelentősen csökkennek a kocsi káros hatásai. Ugyancsak beszámol a lap Gerilla Propaganda Kollektívának az Autómentes nap alkalmából kifejtett tevékenységéről: az Autómentes napot reklámozandó ez a társaság plakátokat alakított át, méghozzá igen kreatív módon.

Szóval ma már igen sok kezdeményezéssel találkozhatunk, és lassanként talán egyre több ember ráébred majd arra, hogy az autó nem az egyetlen, és nem mindig a legtökéletesebb közlekedési eszköz, főleg nem a városokban.

A biciklizés egészséges, nem kell sok felesleges órát a dugókban eltölteni. Bizonyított tény, a városban a kerékár gyakran ugyanolyan gyors eszköz, mint az autó. Ráadásul az autóban ülők sokkal több káros szennyeződést lélegeznek be, mint a biciklisek, és ez annak ellenére is igaz, hogy a biciklisek kétszer-háromszor annyi levegőt lélegeznek be. (És ugyebár a testmozgás fokozza az ellenálló képességet). Egyes cégek rájöttek, hogy jobban megéri kerékpár parkot fenntartani az autópark helyett vagy mellett, egyrészt mert jóval olcsóbb, másrészt sokkal kevesebb munkaidő esik ki azáltal, hogy a dolgozók egészségesebbek, edzettebbek (nem jelentenek olyan gyakran beteget), és nincsenek kiszolgáltatva a dugóknak. Európa mind több városában rohamosan nő a biciklizők aránya (1-2%-ról 20-30%-ra). A szemléletformáló kampányokon túl ez a magas arány elsősorban a biciklis-gyalogos övezetek bevezetésének, a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésének, az autósok megadóztatásának köszönhető (pl. zajadót vezettek be, amit teljes egészében a zajcsökkentő létesítmények építésére fordítanak). Hollandiában az autómentesség szempontjából Groningen számít a legfejlettebb városnak. Ugyanakkor számos más ország sok városában is találkozhatunk a bicikliseknek igen kedvező körülményekkel, ezek között említhetők például: Freiburg (Németország); Strasbourg (Franciaország); Genf (Svájc); Liège, Charleroi, Namur, Mons (Belgium), Ciprus négy nagyobb városa, stb.

Mindent összevetve, bringázni érdemes, hisz szebbé teszed a napod, szabadabb, egész-ségesebb leszel. Szóval, kerékpárra fel: bicycle power!

 Kapcsolódó anyagok

A Critical Mass honlapja
BicycleSafe.com
Carbusters.org

Facebook Comments