Zászlók otthoni használatra

Zászlók otthoni használatra

- in Könnyű
766
73249790-kosovo-albanian

Mielőtt az ember államot kiált ki, rendszert vált eltöpreng azon, mit lengessen a nagy pillanatban.

Ha a színek már adottak, melyik címeren legyen vagy ne legyen korona, használjunk-e vallási jelképet (pl. menórát) vagy inkább valami általánost (pl. dávid csillagot) stb.

Egy ideje már a koszovóiak merülhettek el saját néplelkük vizsgálódásában. „Koszovói” kb annyit jelent hogy olyan 88 százalékban Koszovó területén élő főleg muzulmán, meg néhány katolikus illetve ateista albán. Meg sem lepődünk, hogy az első verzió egyszerűen az albán zászló.

OLYMPUS DIGITAL CAMERAA sas eredetileg egy albán hadúr, Szkander bég pecsétjéről való, aki történetesen a 15. században az Oszmán török birodalom idején szerette volna az albánok függetlenséget kivívni. Szkander bég neve, akit kissé hangzatosan, ámde albán szempontból becéző jelleggel „Albánia Sárkánya”-ként is emlegettek persze hazai füleknek is ismerősen cseng, ő volt Hunyadi János balkáni szövetségese, igaz mind a várnai, mind pedig a második rigómezei csatát lekéste. (Hunyadi el is vesztette mindkettőt.) A nisi csatában török színekbe vonult fel, majd hirtelen hátat fordítva a törököknek a csata közepén kizsarolta magának a családi sasfészket, Kruja várát. (Hunyadi közben ezt a csatát megnyerte.) Megszámlálhatatlan sok egyéb csata után egészen Szkander bég haláláig Albánia (azért nem pont Koszovó) kábé szabadságot élvezett.

(Egy pillanatban Szkander bég lovas szobrának képe (piros mezőben) is felmerült, mint nemzeti lobogó, de ezt kevesen vették komolyan.)

Vissza a szimbólumokhoz: a piros mezőben fekete sastól ha valakit ösztönösen a hideg ráz, megnyugodhat, Szkander bég a Bizánci Birodalom egyik harci zászlaját koppintotta.

A szkanderbéges változattal apró probléma, hogy ez (tekintve hogy albán nemzeti hős címeréről van szó) már Albánia zászlaja, az önálló Albánia II. (Koszovó) tehát már nem nyúlhatja le csak úgy, iszonyú zavaró lenne ez pl. egy Koszovó-Albánia focimeccsen, még egy barátságoson is.

 

A Második verzió az első variánsa

Ibrahim Rugova (az, aki mindig nagyon hosszú sálakban és értelmiségi szemüvegben szaladgált, amíg meg nem halt) már régen is azt ajánlgatta, maradjon az erőt sugárzó két fekete sas és a vörös mező is rendben van, a sas elé azonban jöhetne egy kis szalagocska „Dardania felirattal” illetve (ezt nem tudom megfejteni, miért) a sas fölé pingáljanak egy hatágú sárga csillagot. A Dardania egyébként földrajzi fogalom, latinos csengése nem a véletlen műve, kb. a mai Koszovó területének egyik római kori neve. A zászló összhatásában leginkább lovagok pajzsaira emlékeztet, elsősorban a „szalagocska” miatt, amely a középkori várak metszeteinek feliratán is fellelhető.

Ezzel meg az a kis probléma merült fel, hogy a zászló nagyon erősen kötődik Rugova pártjához az LDK-hoz (Koszovói Demokratikus Liga), elfogadása esetén pedig sanszos, hogy más pártok érezhetik furán magukat, amikor az egyik párt nemzeti színű zászlót lobogtat (igaz koszovói ide szavaz ugye), a másik pedig innentől értelemszerűen csakis idegenszívű lehet.

 

A Harmadik

Ez Joseph DioGaurdi ajánlásával a következő: piros-fehér csíkok gyorsan váltakoznak, bal felső sarokban pedig az elmaradhatatlan kétfejű sas a piros mezőben. Indoklás: a sas az albán, illetve koszovói népléleknek kell, a piros fehér csíkozás pedig az amerikai zászlóból való, azért, hogy mindig emlékeztesse a koszovóiakat, kinek is tartoznak hálával (már az első világháború óta!) a nagy szabadságért. Joseph DioGuardi nem más, mint elnöke az egyébként emberi jogokat védő Albán-Amerikai Ligának.

Volt aztán még fekete-fehér-piros csíkos változat is illetve ennek bé verziója, ugyanez, csak spirál a fehérben, mert összefogást! összefogást!

Az állam kikiáltása végül megtörtént, a zászló, ami alatt kiáltottak igen szolidra sikeredett: Koszovó térképe unióskék mezőben, felette pedig hat (ötágú) csillagocska repked pillangó gyanánt. Koszovó jelzi hova tart, nacionalizmusnak meg nyomát sem látni.

A kilúgozott végső verzió mondani sem kell, kizárólag hivatalos oldalakon tűnik fel, ha végiglapozzuk a kikiáltást követő örömünnepet, zászlóban, sálban csak olyat látni, amelyen az albán sas repked pirosban. Ha az önálló Koszovót elismerik, tuti, hogy a meccseken ezt fogják hordani.

 

Kapcsolódó anyagok:

A Nagy-Albánia-eszmerendszer múltja és jelene

About the author

Hebraista. Egyetemi tanulmányok: hebraisztika, PPKE BTK (diploma, 2003), Rothberg International School, Hebrew University of Jerusalem (egyéves program, 2002–2003), visiting student (2003–2005) ELTE BTK, PhD-tanulmányok (2009–). Munka: Marom Budapest, Sirály (2006–2009), Pilpul.net szerk. (2006–2009, 2014–2016). Érdeklődés: rabbinikus irodalom, modern zsidó jog.

Facebook Comments