A PSZICHOANALÍZIS OLYAN, MINT A FOCI

A PSZICHOANALÍZIS OLYAN, MINT A FOCI

- in Aktuális, Kiemelt, Könnyű
1591
image description

 

Hol tart és merre halad Freud agyszüleménye?

 
 
Pszichoanalízis itt és most címen tartott előadást Bokor László a Magyar Pszichológiai Társaság szervezésében. Az izgalmas előadáson megtudhattuk, hol tart most a tudomány, összehasonlítottuk a freudi analízist a maival, és tanultunk egy kis konyhapszichológiát is. Ugyanakkor a jövő tudományáról nem sok szó esett, és kérdezni sem volt idő.

„Izgultam, mert arra kértek, tartsak érthető előadást” – nevetéssel indult Bokor László pszichoanalitikus és terapeuta előadása az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai karának egyik nagytermében.
 
 

„Mint a foci”

 
A sikeres kacagtatás után egy kis szabadkozás következett, vagyis a klasszikus „annyira tág ez a téma, hogy nem lehet róla eleget beszélni” problémakör. Hozzátéve, hogy még maguk a pszichoanalitikusok számára is csak egy egy-két szelete érthető ennek a hihetetlenül széles spektrumú tudománynak.

Ugyanakkor hasonlóan a focihoz, mindenki érteni véli. A nagy részben pszichológushallgatókból álló közönség jókat kuncogott a tipikus köznyelvi elszólások említésekor: „dívány”, „az analízis mindig a szexre lyukad ki”, „Menj analízisbe, Ofélia” stb. (az utóbbi Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című művéből való).
 

Csak a szex meg a szipó

Csak a szex meg a szipó és a kuncogás

 

Sokan egyébként „utálják az analízist”, és sokakat fog el a borzongás már a szó hallatán is. Több ismert művész is viszolygott a pszichoanalízistől, például Illyés Gyula (azt persze hozzá kell tenni, hogy József Attila egyik exe, Kozmutza Flóra volt a második felesége). Azt azonban nem tudni, Németh Lászlónak mi baja volt a módszerrel, már csak azért sem, mert több műve (pl. Gyász) kifejezetten analitikus szemléletű.
 
 

„Freudnak kapóra jött az erotika”

 
Bokor úgy látja, hogy a pszichoanalízis megalkotójának kapóra jött a szex és a libidó mint fogalomkör. Mostanra azonban sokat finomodott a tudomány, ámbár az erotika még mindig nagyon jól le tudja írni az emberben zajló és a kapcsolatokat irányító dinamizmusokat. Ma inkább a következő kérdéseket teszi fel az analízis: mik azok a folyamatok, melyek beindítanak, és mik azok, amelyek leállítanak? Mik azok az erők és ellenerők, amelyek hatnak ránk?

A mai szemlélet szerint a libidó és a halálösztön helyett sokkal inkább a kötődés és a fejlődésre való igény hajt minket születésünktől fogva. Bokor szerint Oidipuszt nem pusztító ösztöne és libidója hajtotta apja meggyilkolására, hanem egy kitett, bántalmazott gyermek volt, akit nem segítettek hozzá szülei a szükséges fejlődéshez, és ezért volt képes végrehajtani tetteit.
 
freud
 
Bokor úgy látja, Freud fogalmai ugyan nagyon dinamikusak, kifejező metaforák, de kutathatatlanok. Ugyanakkor Freud legnagyobb újítása az volt, hogy kommunikációval próbálta megvizsgálni a belső világunkat, ami ma is a pszichoanalízis eszköze.
 
 

„Pimasz, szemtelen tudomány”

 
Sokak számára az analízis kifejezetten pimasz, hiszen rákérdez mindenre, olyan dolgokra is, amelyek a hétköznap, például egy kávézóban lefolytatott beszélgetésben furcsán, abszurdan hatnak. Sokan azért ódzkodnak tőle, mert olyan területekre, gondolatokra, emlékekre kíváncsi, amelyeket féltünk, vagy félünk bevallani.

„Abban persze hasonlít a gyógyító tudományokhoz, hogy ÁNTSZ-engedély szükséges a rendelő működtetéséhez. Abban azonban nagyon más, hogy nem a beteg terheinek csökkentéséről szól, hanem gyakran nagyon is sok megterheléssel jár. Nemcsak együttműködésre, de közreműködésre is szükség van” – magyarázta Bokor.
 
 

Amikor a terapeuta irigy

 
Az analízis demokratikus tudomány is, mivel mind a terapeuta, mind a páciens beavatkozása szükséges. A páciens feladata, hogy mindent elmondjon. „Persze ez teljesen soha nem valósítható meg, ha a páciens tényleg mindent kimondana, nem jutnánk egyről a kettőre. Inkább azt szoktam kérni, hogy törekedjen arra, hogy mindent kimondjon, és arra érdemes figyelni, mit nehéz kimondania” – mesélte a terapeuta.

A terapeuta feladata, hogy mindent befogadjon, amit a páciens mond – nem szűrhet, nem döntheti el a páciens helyett önkényesen, hogy mi a fontos, mi érdekes, mi releváns, és nem alkothat értékítéletet. A pszichiáter is gyakran eshet csapdákba, például a folyamatos pozitív visszajelzések hatására elbízhatja magát, de az is előfordulhat, hogy irigy lesz páciensére, amiért egyes helyzeteket egészségesebben tud megoldani, mint ő. Éppen ezért van szükség maga felé is folyamatosan feltenni kérdéseket, pl. miért érzem az elmondottak után ezt vagy azt.
 

A SZOMSZÉDASSZONY ANALÍZISE

 
 
Az előadás második fele különösen érdekes volt, rengeteg hétköznapi példát hallhatunk. A legszemléletesebb történet az volt, amikor a munkából hazaérő feldúlt férj látszólag minden ok nélkül üvölti le a felesége fejét a rendetlenség és a rágós húsleves miatt. Ezt követően a feleség sírva átmegy a szomszédasszonyhoz panaszkodni, arról „hogy rossz feleség, rossz nő, és élni sem akar”.
 

Baszol, emlékszöl, veszekszöl

 
A szomszédasszony (vagyis a terapeuta) sokféleképpen kezelheti a zaklatott állapotban lévő feleség problémáját – a kérdés, mivel segít a legtöbbet?

1. Menjen át a férjhez beolvasni neki? Ezzel ugyan megvédi a feleséget, de a férj valószínűleg ki fogja oktatni arról, hogy semmi köze sincs hozzá. Érdemesebb inkább rákérdeznie, hogy a feleség miért nem tudja, mit mondjon férjének.

2. Mondja el a feleségnek, hogy valójában nem is vele van baja, hanem a főnökével, aki egész nap terrorizálja, de nem mer vele szembeszállni? Ugyan valószínűleg igaza van a szomszéd nőnek, de a megoldás mégsem helyes. Ebben az esetben a feleség valószínűleg megkönnyebbülten visszamegy a lakásba elmondani a hallottakat, de a férj, a belátás helyett, vélhetően még nagyobb haragra gerjed, hogy gyávaságával szembesítik.

3. Mondja azt a feleségnek, hogy „nyuszi vagy”, mert nem mersz szembeszállni a férjeddel? Ugyan nagyon jól rátapint a kotnyeles szomszéd a feleség vélhetően ismétlődő hibájára, hogy nem mer vele szembeszállni (sőt lehet, egy bántalmazó kapcsolat ismétlődéséről van szó). Ugyanakkor ezzel csak azt sulykolja a feleségbe, amitől eleve fél – tehetetlen, alsóbbrendű, aki nem tud szembe szállni.

4. A legjobb megoldás az lenne, ha a feleség gyerekkora után érdeklődne, megkérné, járjon át hozzá rendszeresen (akkor is, ha épp minden rendben van férjével), és meséljen magáról, régi emlékeiről.

Bokor szerint az eset nagyon jól mutatja, mennyire sok vetülete lehet egy ilyen egyszerű eseménynek is. Továbbá egy-egy helyzetből sokszor még nem lehet föltárni a problémát, diagnózist alkotni, ezért is van szükség hosszú távú, rendszeres találkozássorozatra.

Bokor hozzátette, hogy a pszichoanalízis mechanizmusa a tudatalattiban „bevésődött” traumák, „érzelmekkel átitatott torzított képek, emlékek” felszínre hozása és azoknak felismerése. Gyakran hiába szembesíti a terapeuta ezekkel a páciensét, időbe kerül, amíg fel tudja dolgozni. „A felismerés járhat ellenérzésekkel, de jó esetben megkönnyebbüléssel is, azzal érzéssel, hogy nem rajtam kívül álló dolgok miatt történnek a problémák, én tehetek róla, ezért tehetek is ellene. A terápia célja, hogy az élmények a helyükre kerülnek – és így a jövő biztatóan nézhessünk a jövőbe” – tette hozzá.

 

Kérdés nincs

 
Annak ellenére, hogy a közönség főként pszichológushallgatókból állt, az előadó megkímélt bennünket a száraz szakzsargon áradatától, inkább hétköznapi példákat hozott föl, így egy laikus számára is teljesen érthető volt az előadás. A legtöbb témát érdekesen járta körül, ugyanakkor a „merre halad a pszichoanalízis” kérdéskörre nem igazán kaptunk választ. Várakozásunkkal ellentétben az sem derült ki, hogy az orvostudomány technológiai újításai – amiről legfeljebb csak utalás esett – hogyan hatnak és fognak hatni a pszichoanalízisre.

Zavaróan hatott, hogy bár az ígéret szerint az előadást követően lett volna idő a közönség kérdéseinek megvitatására – végül csak három kérdésre és egy ünnepélyes ajándék (bor) átadására/átvételére, meg a személyesen odafáradós kézrázásokra jutott idő. Sebaj, talán majd legközelebb…
 

Facebook Comments