Hanukarácsony?

A december-dilemma, avagy mitévő legyen a zsidó karácsonykor?

A kifejezés, akár a kevéssé meglepő módon, Ámerikából származik, ahol a vallásosabbja a zsidó honpolgároknak különösen nehezen viseli a karácsonyt és az akörüli hajcihőt. Ehhez még hozzáadódik az a tény, hogy ott a legmagasabb a vegyes házasságok aránya, valamint legizmosabb a fogyasztói társadalom. A kisebbségi (?) komplexusból fakadó kompenzációs kényszer arra ragadtatta asszimilánsabb részüket, hogy a hanukát kissé túldimenzionálva „hanuka-bokrot” (Chanukkah bush) állítsanak, nagy bevásárlásokat bonyolítsanak le, s a szülők pedig nem fukarkodnak az értékesebb ajándékokkal sem, nehogy a csemete megkülönböztetve érezze magát.

A dilemma persze, hogy mit is kell Szenteste a zsidónak tennie, nem újkeletű. Jámbor, hászid barátainknak megvannak erre az estére a koreográfiájuk, (erről ld. a Pilpulon egy korábbi értekezést- ). A dilemma modern formája újfent aligha meglepő módon a kis/nagy/nyárspolgári réteg elvastagodásával párhuzamosan alakult ki a már sokkalta asszimilánsabb zsidók körében. A XIX. sz. második felében vált ugyanis a fenyőfa igazi státusszimbólummá, az ajándékhalom s a nagy trakta pedig az ünnep kötelező velejárójává. Kóser konyhába a szalonnát „bemagyarázni” képtelenség, a nappaliba viszont egy kis fácskát annál kevésbé… de evezzünk vissza az európai vizekre.

A karácsonyozás tagadhatatlanul a németajkú zsidóság körében volt a legelterjedtebb. Igen hamar megfosztották az ünnepet minden vallásos konnotációjától, hogy aztán ott állhasson a fa a századforduló táján, Dávid-csillagokkal ékesítve, mint a büszkén felvállalt asszimiláció a szimbóluma. Tüneményes képek emitt

De a lavina valójában sokkal korábban indult el- egész pontosan 1814-ben, amikor elsőként a bécsi zsidó szalondáma, Fanny Arnstein, úgy dönt, ő is fát állít.

Bár maga a sapin de Noël Elzászból ered, mégis a karácsonyfa Poroszországban intézményesült, hogy onnan induljon majd világhódító útjára. Így még érthetőbb, hogyan tudták a zsidók a fát a német identitásuk részeként elszámolni, valamint a későbbiek során is az ünnep egyes mozzanatait zsidó motívumokkal felcicomázni. Hogy csak néhány példát említsünk: itt készültek az első hanukiát és trenderlit formázó karácsonyfadíszek és mézeskalácsformák

A nagy karácsonyozóknak Hitler hatalomra kerülése előtt maga cionizmus szegte kedvét, s bár Herzl saját bevallása szerint megülte családja körében az ünnepet (az anekdota szerint, mikor kérdőre vonták, a karácsonyfát nemes egyszerűséggel a zsidók körében hanukafának titulálta). A hanukát a cionisták felpumpálták s lett belőle, nem véletlenül, nagyszabású felszabadulás-ünnep. Gerschom Scholem jegyzi le pl., hogy az első világháború előtt a német cionisták a hanukából Makkabi- ill. Hasmoneus-ünnepet gyártottak, révén hogy e család rántotta ki hitsorsosait az asszimiláció kelepcéjéből. Ők lettek tehát a cionizmus ú.n. úttörői, akiknek külön ünnep dukált. Az első „Makkabi-ünnepet” egész pontosan a Kadima diákegyesület 1883-ban rendezte meg… s onnantól kezdve nemcsak a polgárias „Weihnukkát” (vagyis a német karácsonyt -Weihnachten- és a hanukát egyaránt ünnepelők) megülők és a cionisták között lett ütközési pont a hanuka, hanem a felnövő generáció és asszimiláns szüleik között. A Makkabi-bálokat ugyanis kizárólag Szenteste rendezték s kiváltképp hajadonoknak, valamint agglegényeknek…

Az ellentét azonban nem mindenütt volt ilyen kiélezett. Szintén Scholem meséli, hogy unokahúga szerint a „Hanukaapó” hozta a sok szép ajándékot, hogy az ő családjukban, mint sok más német zsidóéban a Karácsony a zsidó hagyományokban harmonikusan illeszkedő „szekuláris télünnep”, avagy „német népünnepély” volt, miként Walter Benjamin nevezi...akárhogy is, de nekik jó volt, mert össze tudták egyeztetni az összeegyeztethetetlent. Ennél pedig már csak az abszurdabb, ahogy Scholem unokahúga hisz e Hanukaapóban, ill.valakiben, mert valakiben hinni kell,… legyen az Tél- ill. Karácsonyapó, Szent Miklós, vagy akár gyedmaroz…

(Hanukarácsonyról beszélgetés hanuka első napján a Sirályban, december 21-én, 20.00-tól. A beszélgetést Vincze Kata Zsófia vezeti)

Kapcsolódó anyagok

Hanuka és Juda Makabi hét élete
Fényárban szomorkodni
A Háber Saga (hanukarácsonyi családtörténet)
Az IDEI HANUKA FESZTIVÁL PROGRAMJA

A cikkel vagy az oldallal kapcsolatos megjegyzéseket és ötleteket az
info[kukac]pilpul.net címre várunk. Nagyon.