A háború, miként a pacal, vagy a zsenge főzőtökből készült tejfeles-kapros főzelék, megosztó eledel. Ha barátainkat és ismerőseinket háborúval akarjuk megvendégelni, előtte tájékozódjunk. Mindig akadnak pacifisták, hazaárulók, linderbélák, akik a háborút (vallási, vagy egyéb okokból) nem fogyasztják. Ismerjük ...

(A tanulmány első része itt, a második pedig itt olvasható.) Az irodalom konfliktusai, meghasonlásai többnyire, sőt, mindig csak tünetjelzők. Mögötte vaskosan valóságos gazdasági, társadalmi folyamatok állnak. Ha az irodalmat szociológiai szempontból, fejlődéstörténetében nézzük, határozottabb válaszokat  kapuk a modern ...

(Az első rész itt olvasható.) Az asszimiláció lépései A zsidóság bizonyos értelemben valóban gyökértelen volt, a gettóból kiszabadulva mindenütt átvette a befogadó közeg nyelvét. A héber a vallás nyelve maradt, a jiddis [a német eredetű zsidóság, az askenázik nyelve] ...

Az asszimiláció, azaz a népek, nemzetiségek, felekezetek és néprétegek egybeolvadása a 19. század végétől a magyar irodalom egyik nem lényegtelen, ciklikusan visszatérő, vehemens konfliktusokkal, kiközösítéssel járó, következményeiben ma is érzékelhető kérdése.  Különösen az a zsidóság asszimilációjának története. Míg ...

(Az első rész itt, a második pedig itt olvasható.) III A szabadság harmadik, szociális koncepciójának ügyében eddig előterjesztett védőbeszéddel Isaiah Berlin követői kétségtelenül azt szegezhetnék szembe, hogy ebben az a végzetes hajlamunk fejeződik ki, hogy a szabadság értékét ...

(Az első rész itt olvasható.) II Hogy a demokratikus akaratképzés és a barátsághoz valamint a szerelemhez való személyes kapcsolatok példáján eddig megismert szociális gyakorlat formái együttvéve a szabadság önálló kategóriáját alkotják, ez egy olyan tétel, ami legkésőbb Hegel ...

(Javaslat morális önértésünk kiterjesztéséhez) Köztünk még azok számára is, akik Isaiah Berlin szabadságról szóló tanulmányát nem tartják túl meggyőzőnek (Berlin 1995 [1958], magyarul 1990 [1958]), időközben majdhogynem magától értetődővé vált, hogy az individuális szabadság modern megértéséhez egy megkülönböztetésre van szükségünk, ...

avagy “Kinek a nemzete?” Nagy nemzeti költőnk nem először kerül a figyelem középpontjába mostanság: a közelmúltban ellenzéki tüntetések Che Guevara-szerű ikonjává lett, a minap éppen „újratemették” (vagy egy szibériai hölgyet helyette; ez a kérdés alighanem a néplélektanban jártas pszichiáter ...

Philip Oltermann interjúja Jürgen Habermasszal Guardian: Mi a véleménye a hétfőn tető alá hozott megállapodásról? Habermas: A görög államadósságról hétfőn nyélbe ütött alku mind kimenetelét, mind kicsikarásának módját tekintve káros. Először is: a megállapodás meggondolatlan. Még ha megfelelő eljárásnak ...

A görögöknek igazuk van: az, hogy Brüsszel tagadja, hogy mindez ideológiai kérdés volna, maga is színtiszta ideológia – és politikai rendszerünk szimptomatikus jellemzője. A nemek váratlanul fölényes győzelme a görögországi népszavazáson kétségbeejtő helyzetben meghozott, történelmi jelentőségű döntés. Munkáimban ...