„Régi kór árnya felé” – Bálint Anna a lakásgaléria tárlatán járt     Nem tudom megállni, hogy ne lopjam el Pótó János hiánypótló könyvének fenti címét, amely a budapesti köztéri szobrok életét és halálát tárja, dolgozza föl. ...

Nyelv, baloldaliság, munkáskultúra és a Népszava-jelenség a két világháború közötti Magyarországon (2. rész) Konok Péter cikkének folytatását olvashatjátok. Az 1920-as évek elejéig – az 1918-1919-es intermezzót leszámítva – a „progresszív” értelmiség és diákság sem került jellemzően közvetlen kapcsolatba ...

 Judaisztikai sorozatunk a vallási kereteken belüli újítás lehetőségéről és az ehhez kapcsolódó vallási autoritás kérdéséről folytatódik. A rég olvasható első rész a témában Mose Leib Lilienblum egy pamfletje az újítás és a vélemények nagyobb szabadsága, a vita fontossága mellett hoz érveket. A nagy klasszikus, ...

Az első és a második rész után Kende Tamás esszéjének befejező része emitt Láthattuk, hogy az 1948-ban (egyrészről kényszerűen) egyesült ún. munkáspártok mindegyike komoly elvi fenntartásait hangoztatta a politikai cionizmussal kapcsolatban már az államszocialista fordulat, a sztálinista diktatúra ...

  Györe Balázs és Tábor Ádám Szerb Jánosról     Szerb János egy nagyon sajátos, emlékezetes korszak furcsa és jellegzetes figurája, reprezentánsa volt, aki nem véletlenül viselte Szerb Antal családnevét és aki 1988-ban, harminchét évesen lett öngyilkos. Kiváló ...

Nyelv, baloldaliság, munkáskultúra és a Népszava-jelenség a két világháború közötti Magyarországon A modern baloldali mozgalmak lényegében kialakulásuk, a 19. század közepe óta a legtöbb esetben valamiképpen nemzetközi, vagy legalábbis a külföldi osztályostársakra, elvtársakra, szaktársakra stb. erőteljesen odafigyelő ideológiáknak ...

  Az utolsó rész az észt sztoriból: minden az ellenkezőjébe fordul, a csávóka lelepleződik, hogy csak a hierarchizálás fontos neki, és a hozzá közeledő zsidó nőket ugyanúgy lenézi, mint bárki mást, végül unalomba fullad az egész.     ...

  A következő Adorno-szemelvény: a kísértetté vált polgárságról…     A huszadik század első felének fasiszta rezsimjeiben az ósdi gazdasági forma abszurd módon stabilizálódott, és megsokszorozta azt a szörnyűséget, amelyre fenntartása érdekében szüksége van, s értelmetlenségét ezúttal nyíltan ...

    A Nemzet című napilap tudósításai folytatódnak – vidéken kis fáziskéséssel     Az előzményeket lásd ITT és ITT.     A vidéki zavargások összességében hosszabb ideig húzódtak el, körülbelül három héten keresztül zajlottak, de nem nevezhetőek ...

  Képregénypályázat Nemes Z. Márió versére!     Másfél éve került elő a címlapon látható kép, amikor Munkácsy Mihálynak tulajdonították az antiszemita vérvád-kép megfestését. A fiatal generáció egyik legizgalmasabb, a közös hasadásokat ábrázoló költője erre válaszul írta az ...